A hangyaszövetkezetben hisz az újkígyósi szakember

A díjat az Országos Szövetkezeti Tanács (OSZT) budapesti rendezvényén vette át a szövetkezeti világnap alkalmából Kósa Lajos elnöktől.

Kósa Lajos kiemelte, bízik abban, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek hozzájárulása eléri azt az arányt, ami a nyugati országokban általános. Az agrárszövetkezeti hagyomány Magyarországon is jelentős, kezdetei jóval megelőzik a kommunista hatalomátvételt követő erőszakos beszervezési hullámot, amely miatt a szövetkezet szitokszóvá alakult.

– Az ellenérzéseket tehát a rendszerváltás után 30 évvel el kell felejteni, hiszen ma már nem a téeszesítés a szervezőerő, hanem az, hogy a szövetkezetek részvételi érdekeltségű társas vállalkozásként együttműködési keretet biztosítanak. A tagok pedig kölcsönös felelősséget vállalnak egymás iránt.

Bozó Józsefnek pár éven belül ez a második rangos kitüntetése, ugyanis a VOSZ gyulai Prima Primissima gáláján Az év vállalkozója díjat kapta meg. Az ügyvezető érdeklődésünkre elmondta, a hangyaszövetkezeti szemléletet tartja üdvözítőnek a mezőgazdaságban.

– Több mint 30 éve vagyok vállalkozó, a Kígyós-Agrár Kft.-t 2000-ben alapítottuk a családdal – hangsúlyozta a díjazott. – Édesapám 2002-es halála után vettem át a társaság vezetését. Jelenleg 250 hektár földet művelünk, 3-400 hektáron pedig integrációt végzünk, jellemzően a betakarításban, a terménytárolásban, a közös értékesítésben veszünk részt.

Bozó József a Hangyaszövetkezetek Együttműködésének egyik országos vezetője is. Elmondta, az idősebbeknek még él a tudatában, hogy összefogással a gazdák a hangyahálózaton keresztül általában 50-80 kilométeres körön belül együtt értékesítették a terményeket, szerezték be a vetőmagot, a növényvédő szereket. Így minden területen jobb árakat érhettek el, mintha egyedül tették ezt. Bozó József kitért arra, már a nagyapja is parasztember volt, így génjeiben hordozza az érzelmi kötődést a földhöz. A fiatalok szakképzését nagyon fontosnak tartja, részt is vesz ebben.

– A ’90-es évek elején a kárpótlás révén többségében 60-70 éves emberek kapták vissza a családi földeket. Az utódok pedig nem mindenhol viszik tovább az örökséget, ezért is nagyon lényeges a szakember-utánpótlás képzése, bevonása a gyakorlati munkába – emelte ki Bozó József. Akinek fia vele együtt dolgozik a gazdaságban. A vállalkozó a szakmai és a közéleti szerepvállalásból is kiveszi a részét. Meghatározó ugyanakkor számára, hogy tősgyökeres újkígyósiként elsősorban az ottani, valamint a Békés megyei gazdák érdekében dolgozzon. Ny. L.