kultúra

2020.10.15. 11:44

Megnéztük a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteményét a csabai múzeumban

Október elsejétől látható a világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye a művészről elnevezett békéscsabai múzeumban. Munkácsy Mihály története egy olyan alkotóról szól, akit az 1880-as években a legkiemelkedőbbnek tartottak, festőfejedelemként emlegették. A kiállítás ötletgazdái az ő rendkívüli életművéből válogattak össze egy csokorra valót, amit most nekünk is volt alkalmunk megtekinteni.

Vágvölgyi Nóra

Fotós: LP6DMK2

Fotós: LP6DMK2

Délután két óra, a sor a lépcső aljáig vezet a Munkácsy Múzeum előtt. A soproni csoportot csabacsűdi barátaik hozták el a másfél hete nyíló Munkácsy Mihály-kiállításra. A kapu kinyílik, „már nagyon izgulok” mondja félhangosan egy középkorú nő a mellette lévő férfi fülébe. Még egy kis várakozás, és a tárlatvezető széles mosollyal köszönti a vendégeket. Hamar megtelik a sötét helyiség, a kíváncsi tekintetek pedig kivétel nélkül Pásztor János Munkácsy-mellszobrára szegeződnek. Nem csoda, hiszen a festő portréja szinte felkiáltójelként áll a terem közepén.

A Siratóasszonyok a keresztfánál című festmény gróf Andrássy Gyula özvegye, Kendeffy Katalin rendelte meg férje halála után egykori barátjuktól. A tárlat zártkörű megnyitója szeptember végén volt

Közben a tárlatvezető elárulja, az életében a legkiemelkedőbb kortárs festőnek tartott Munkácsy Mihály árvaságra jutva került Békéscsabára, anyai nagybátyja vette magához az akkor még csupán nyolcesztendős gyermeket. Kenyérkereső szakmát kellett keresni a számára, így kerül az asztalosműhelybe, ahol az élményeket szerezte a minden magyar által ismert kép, az Ásító inas megfestéséhez. Békéscsabát úgy szerette, mint a szülővárosát, híres művészként is, amikor megtehette, mindig hazalátogatott. Ennek okán kapta meg a békéscsabai múzeum a festő özvegyétől azt a tárgyegyüttest, amellyel kiérdemelte „A világ legnagyobb Munkácsy-gyűjteménye” megtisztelő címet.

A kiállításon közben szép lassan kigyúlnak a sejtelmes fények, de először csak a relikviákat tartalmazó üvegvitrineknél, ahol megtaláljuk a művész festő- és rajzeszközeit, személyes használati tárgyait, fényképeit, iratait és a Békéscsabán töltött évek legfontosabb ereklyéit, vagyis az asztalosinaskodáshoz kötődő tárgyakat.

Később egyenként felhúzzák a fekete vásznakat a festőfejedelem alkotásai előtt, és a látogatók elé tárul egy eddig soha nem látott csodálatos világ.

A legkorábbi festmények még a kor divatjának megfelelő biedermeier szellemben készültek. A kiállítást nyitó portrénégyes a szükségessé vált akadémiai képzés anyagi hátterének megteremtése végett született, ahogyan a múzeumnak néhány hónappal ezelőtt felajánlott három kép is, amelyek Munkácsy gyermekkori barátait, a Vidovszky család tagjait ábrázolják. Leszármazottaik nagyvonalú felajánlásának köszönhetően a szülői portrépár és leányuk, Matild arcképe a Munkácsy Mihály Múzeum kiállításának egyik fontos állomása lett.

Pár lépéssel arrébb a művész párizsi utazását követő, teljesen új korszakába nyerhetünk betekintést. Az 1867-ben tett párizsi utazás teljességgel megváltoztatta a festőóriás szemléletét. Új korszak indult festészetében, a kritikai realizmus, amelynek első fontos alkotása a Siralomház című festménye lett. De ebbe a csoportba tartozik a kiállításban szereplő Tanulmány a Falu hőséhez is, amelynek ötlete nászútjának csabai állomásán merült fel, és itt készültek az első vázlatok is. Az Újoncozás című kép pedig az 1848–49-es forradalom és szabadságharc időszakába repíti vissza nézőjét.

Szintén ebbe a csoportba tartozik az előtérben kiállított Leány tálcával című festmény, amely a luxemburgi Colpachon lévő kastélyukban született, és egyik szobalányukat ábrázolja.

Míg a Műteremben című alkotást egy rézkarcmásolattal idézték meg a kiállítás tervezői. A reprezentatív páros portré a Munkácsy által választott új festői irány iránti elkötelezettség jelképe, egy korszakhatárt jelez.

Munkácsy Krisztus Pilátus előtt című realista vallásos alkotása Krisztus szenvedéstörténetét ábrázolja /Fotók: Lehoczky Péter/

Ezt követően elsősorban szalonképek és a hozzájuk szervesen kapcsolódó virágcsendéletek, tájképek és arcképek születtek a festő keze alatt.

Ezek közül a Munkácsy Mihály Múzeum közönségének egyik kedvence A zongoralecke című festmény, amely az egyszerűbb komponálású szalonképek csoportjába tartozik.

Mellette az évtizedekig lappangó Flört néven ismert kosztümös szalonképhez kapcsolódó, 1888 körül született A kis Jeanne című tábla, melyet közadakozásból sikerült megvásárolnia a Munkácsy Mihály Múzeumnak.

Kicsit beljebb lépve elénk tárul a Mester meghatározó művének, a Krisztus Pilátus előtt című képének színvázlata. A fotótanulmányok felhasználásával készült realista vallásos alkotás Krisztus szenvedéstörténetét ábrázolja. Mint megtudtuk, az előkészítés során mintegy negyven képet festett meg, melyek közül többet utólag javított és befejezett a művész.

A millenniumi ünnepségeken mutatta be az Ecce homo című képet, amelyhez a kiállításon szereplő Krisztus töviskoszorúval című vázlat is kapcsolódik, és amit Munkácsy özvegye hagyományozott végrendeletében a békéscsabai Múzeum-Egyesületnek. Az önarcképi ihletettségű festmény az 1930-as évek elején érkezett Békéscsabára.

A csabai tárlaton ugyancsak látható Munkácsy Mihály Siratóasszonyok a keresztfánál című képe, melyet gróf Andrássy Gyula özvegye, Kendeffy Katalin rendelt meg férje halála után egykori barátjuktól.

A termet körbejárva azonban még mindig tartogat meglepetést a 21. századi technikákat alkalmazó tárlat: egyszer csak a térből kilépve, a kis Munkácsy kezd el mesélni a látogatóknak a békéscsabai éveiről, gyermekkori barátairól, és az akkori városról.

A múzeumból kilépve még sikerül néhány szót váltanom egy turistacsoport vezetőjével is, aki elmondta, már másfél éve eltervezték, hogy megnézik ezt a kiállítást.

– Örülök, hogy most már nem csak Budapesten lehet látni a mester ismertebb műveit, korszakait. Ráadásul mindezt kicsit újragondolva, mai köntösbe bújtatva – osztotta meg velünk.

Egy ország kísérte utolsó útjára

A Mester 1900. május 1-jén, a Bonn melletti Endenich szanatóriumában hunyt el. Holttestét Magyarországra hozták. A Nyugati Pályaudvartól, a fekete zászlókkal szegélyezett utcákon, a gyászolók sorfala között fáklyás menet indult éjszaka a Műcsarnokhoz, ahol felravatalozták. A Kerepesi temetőben helyezték örök nyugalomba, de maga után hagyott egy gazdag életművet, amely ma is képes elvarázsolni a közönséget – ismertette Gyarmati Gabriella, a kiállítás kurátora.

Előzmény:

https://www.beol.hu/kultura/helyi-kultura/kinyilt-bekescsaba-otmilliard-forintos-trezorja-3080065/

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában