Negyven éve szakadt át a gát a Kettős-Körösnél

– 1980 tavaszán a Körösökön árhullámok vonultak le, amelyek biztonságos levezetése érdekében egyes gátszakaszokon nyúlgátépítéssel kellett védekezni, sőt meg kellett nyitni a mályvádi tározót is – derül ki Takács Lajos akkori vízügyi igazgató visszaemlékezéseiből. Mint a memoárból, illetve a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság tájékoztatójából (Kövízig) megtudtuk, a Körösök hegyvidéki vízgyűjtőjén július 21–27. között különösen sok csapadék hullott. Az eső már telített talajra hullott, így a Körösökön és a Berettyón gyors árhullámok indultak el.

A leghevesebb árhullám a Fekete-Körösön volt, ahol a vízállás első fokról hat óra alatt érte el a harmadfokozatú szintet. A tetőzés Antnál 24-én éjfélkor 988 centis vízállásnál következett be. Ez 44 centivel volt magasabb az addig észlelt legnagyobb víznél. Hevesen áradt a Sebes-Körös is, amely a torkolat közelében a jobb oldali töltést gyors egymásutánban három helyen átszakította. Összesen 35 millió köbméter víz ömlött ki 2175 hektár nagyságú területre.

Előzmények nélkül szakadt át a gát

A területen a Fekete-Körös árvize jelentett komoly veszélyt. Fennállt a lehetősége, hogy töltésszakadást okoz. A kritikus szakaszokra a vízügyi igazgatóság nagy emberi és gépi erővel jelentős anyagkészletet vonultatott fel. Itt 7,2 kilométer hosszú nyúlgát építésével tudták a vizet a gátak között megtartani.

Enyhítette a helyzetet, hogy Romániában a Fekete-Körös legjelentősebb bal oldali mellékvize, a Tőz-patak bal parti töltése 25-én hajnalban átszakadt. A kiömlött víz a Fekete- és Fehér-Körös közén a magyar határig folyt le, de nálunk kárt nem tett, mert a régi határtöltés megtartotta.

Július 27-től a Körösök felső és középső szakaszán apadás indult meg. Rendellenes jelenségek nem mutatkoztak, és akkor váratlanul olyan dolog történt, amire a legtapasztaltabb szakemberek sem számítottak.

Július 28-án reggel 6 óra 35 perckor a Kettős-Körös jobb parti töltése a 102,725 kilométer szelvénynél a békési vízmércén mért 921 centiméteres vízállásnál minden előzetes tünet nélkül átszakadt. Ekkor már 30 órája apadt a víz. Az első percekben a szakadás 6-8 méter széles volt, de ez igen rövid idő alatt 78 méterre bővült.

Emberfeletti és veszélyes védekezés kezdődött

A védelemvezetés haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket. A 750-800 m³/sec hozammal kizúduló vizet megfogni lehetetlen volt, ezért a közvetlen életveszély elhárítása, a károk csökkentése, a vizek lokalizálása volt a fő cél. A védekezés résztvevőire a leglehetetlenebb helyzetek megoldása és az emberfeletti helytállás feladata hárult. A katonák dr. Simon Sándor vezérőrnagy parancsnoksága alatt végezték gigászi és nem veszélytelen munkájukat. Ha az elöntés mindenkori helyzetéről tájékozódni kellett, volt helikopter, ha felázott talaj miatt már semmivel nem lehetett védelmi anyagot szállítani, jöttek a LUG-ok, lánctalpas úszó gépkocsik, és vitték a homokzsákok ezreit a hosszúfoki lokalizációs védvonal és a tarhosi körtöltés erősítéséhez.

A gátszakadás során kiömlött mintegy 208 millió köbméter víztömeg a Kettős-Körös jobb parti töltésének Doboztól Hosszúfokig terjedő szakasza, a Hosszúfoki-főcsatorna és a Gyepes-csatorna által közbezárt 10 ezer 500 hektáron helyezkedett el. A víz teljesen körülzárta Tarhost, félkörben érintette Dobozt és elérte Sarkad északnyugati részeit is. Ha a víznek sikerül áttörni a Hosszúfoki-főcsatorna jobb oldali töltését, akkor elönti Bélmegyert, Újladányt és érinti Vésztő határát is. Helyi védelemvezetést szerveztek a tarhosi és a dobozi körgát, valamint a Hosszúfoki-főcsatorna jobb parti töltésének védelmére. Fő feladat volt még a töltésszakadás mielőbbi elzárása, majd a víz visszavezetése és az átszakadt töltés helyreállítása.

Több mint négyezer embert telepítettek ki

A területi bizottság – a védelemvezető javaslatára – elrendelte Tarhos, Bélmegyer, és Újladány kiürítését. A legnagyobb rendben biztonságos helyre költöztettek 4086 embert. Július 28-án 9 óra 34 perckor megnyitották a mérgesi tározót, hogy gyorsítsák az apadást és minél kevesebb víz jusson ki az elöntött területre.

A vízitársulatokat Tarhos és Doboz védelmére vonták be. A Tarhost körülvevő árvíz hatására a töltés átázott, roskadozott, megcsúszott. A védelmi anyagokat csak LUG-okkal lehetett a helyszínre vinni. A körtöltés nyugati része tarthatatlanná vált, ezért mögötte egy második védvonal építését rendelte el a védelemvezető. Az új védtöltést 78 ezer köbméter föld felhasználásával nyolc nap alatt építették meg, és ezzel Tarhost megmentették. Újladány 295 lakóépületének biztonsága érdekében 3800 méter hosszú új körtöltést építettek hét nap alatt.

Lánctalpas úszó gépkocsikat is bevetettek

A Hosszúfoki-főcsatorna jobb oldali töltésének védelmét a Gyulai Szakaszmérnökségre bízta a védelemvezető. Ez a védvonal – bár állaga és állapota kritikán aluli volt – kulcsfontosságúnak számított. Megtartásán múlott, hogy a tőle északra eső területeket elönti-e a víz vagy nem.

Az itt védekező vízügyi létszám kevésnek bizonyult, ezért 500 főnyi katonai erősítést kaptak. Ekkor már a víz a csatorna torkolata közelében 600 méter hosszban a jobb oldali töltésen átömlött. A védekező erők térdig az erősen sodró vízben állva, a pallókból és homokzsákokból épített jászolgáttal az átfolyást megállították. Közben növelni kellett a töltés magasságát és keresztmetszetét teljes hosszában. Védelmi anyagot szállítani csak LUG-okkal lehetett a főcsatorna medrében. Végül sikerrel zárult a sok szakember által is lehetetlennek tartott munka.

A főcsatorna északi oldalán vízkár nem keletkezett.

– A segítségünkre jött budapesti, pécsi, szegedi, nyíregyházi vízügyes szakemberek éjjel-nappali munkával végezték a szakadás helyének körülzárását – folytatódott a visszaemlékezés. Az elzárást hét nap alatt építették meg. Hatalmas méretű lemez jászolgátat készítettek 5 méter szélességben, 718 ezer homokzsák felhasználásával. A kopolya feltöltései és szádfalverési munkák szeptember 18-ra készültek el. Ezután történt a Kettős-Körös töltésének helyreállítása, ami október 4-én este fejeződött be. Az itt végzett földmunka 87 ezer köbméter volt.

Ezzel a feladattal ért véget lényegében az árvízvédekezés. Az igazgatóságnak ezután még igen sok teendője maradt. Az árvíz által elöntött szivattyútelepeket üzemképes állapotba kellett hozni és gondoskodni kellett a kint rekedt vizeknek a Kettős-Körösbe való visszaemeléséről. Helyre kellett állítani a mérgesi tározót és a kárt szenvedett gátőrházakat.

A gátszakadás okát a hivatalos szervek és a kutatóintézet alaposan kivizsgálták. Emberi hibát, mulasztást nem találtak. A vizsgálat szerint a töltésszakadás egy betemetett régi holtmeder kereszteződési helyén következett be. A gátszakadás tragédiája néhány perc alatt következett be.

Békésen kedden emlékeznek az árvízi eseményekre, új könyvet is bemutatnak

Békésen kedden 17.30-kor árvízi megemlékezést tartanak, ahol Katona Gyula református esperes-lelkész avatja majd fel az egykori rosszerdei református gyülekezet harangjának újonnan épített harangtornyát, amelyet a város és a gyülekezet az 1980-as árvízben elpusztult kelet-békési tanyavilág városi emlékhelyének is szán.

A rendezvényen beszédet mond Kálmán Tibor, Békés polgármestere, köszöntőt mond Kürti Sándor, Tarhos polgármestere. Ezt követően bemutatják az új árvízi, Az elmosott világ című emlékkötetet a református gyülekezeti teremben, amelyet Mucsi András és Szalkai Imre írt az 1980-as árvízről. Előbbi szerző a békési tanyavilág történetét és pusztulását járta körül.

Szalkai Imre írása részben életrajzi ihletettségű: édesapja és annak felmenői Vizesbánomban éltek, ott volt tanyájuk egészen 1980-ig, amikor az árvíz mindent megsemmisített. Az alapos, többéves kutatómunkát visszaemlékezések, békési nyelvjárásban visszaadott elbeszélések színesítik. A könyv számos, eddig nem publikált fotót tartalmaz az 1980-as árvízről, amelyek a városi múzeum anyagából származnak.