Az M44-es úttal Békés megye rákerült a beruházók térképére

– Az elmúlt tíz év alatt mennyit fejlődött Békés megye?

– Szerintem egy adattal érdemes szemléltetni a békési emberek sikerét és teljesítményét: tíz esztendővel ezelőtt a megyében a munkanélküliség egy picivel 16 százalék alatt volt, ma pedig a 7 százalékot sem éri el. Ez azt mutatja, hogy az itteni emberek munkaszeretete, szorgalma, szakképzettsége olyan beruházásokat vonzott ide, amelyek képesek voltak a munkahelyteremtésre.

– Milyen intézkedéseket emelne ki, amelyek ebben az időszakban jelentős hatással voltak, illetve vannak a megye fejlődésére?

– A gazdaságpolitika az ország minden térségére hat. Az elmúlt tíz esztendő legjelentősebb gazdaságpolitikai intézkedése az egykulcsos adó bevezetése volt, mind a személyi, mind pedig a társasági jövedelem kapcsán. Ez a két intézkedés olyan mértékben „robbantotta fel” a beruházási piacot itt, Közép-Európában, hogy azóta gyakorlatilag minden esztendőben megdöntöttük a Magyarországra irányuló beruházások rekordját. Létrejött egy olyan gazdaságpolitika, amely abszolút a munkát honorálja. Munka akkor van, ha munkahely van, ehhez pedig beruházások kellenek, tehát amelyik cég ezt felvállalja, annak támogatása kulcskérdés a magyar gazdaságpolitika szempontjából. Így tettünk minden egyes esetben, amikor Békés megyei beruházási szándékról értesültünk, legyen szó élelmiszer-, építő-, üveg- vagy éppen védelmi iparról. Békés megyében is mindig rendelkezésre álltunk a támogatási rendszerünkkel.

– Melyek lehetnek a térség kitörési pontjai?

– Én azt gondolom, hogy az épülő M44-es autóút, Románia közelsége, a határ menti együttműködésben rejlő lehetőségek összességében Békés megye számára jelentős teljesítménynövekedést vetítenek előre a következő évekre. Mindezek mellett az országos átlaghoz képest szélesebb körben rendelkezésre álló munkaerő is nagyon komoly beruházásokat fog vonzani a térségbe.

– Látják-e már Békést a beruházók?

– Amikor egy beruházó megnézi, hogy hova fektessen be, akkor többféle szempontot vizsgál, amelyekből az egyik a közlekedés kérdése. Az M44-es autóút megépítése alapjaiban fogja megváltoztatni ennek a térségnek a tőkevonzó képességét azzal­, hogy az autóúttal radikálisan lecsökken a Budapestre való utazási és szállítási idő. Ennek már most is vannak előjelei. A beruházni szándékozó vállalatok ugyanis fölvették Békés megyét a térképükre. Több olyan vállalattal tárgyalunk, amelyek kifejezetten az M44-es épülésének hatására kezdték el a lehetséges békési telephelyek vizsgálatát­.

– Mivel, hogyan tudnak a békési települések új beruházásokat magukhoz vonzani?

– Úgy vélem, a településvezetők akkor teszik a lehető legtöbbet a gazdasági fejlődésért, ha kellőképpen proaktív politikát folytatnak, és kihasználják azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyek jelenleg zajlanak. Azaz vállalkozói övezeteket, ipari parkokat jelölnek ki, a saját infrastrukturális közüzemi fejlesztéseiket pedig úgy alakítják, hogy az egyes iparterületeken a termelés beindítása már nem nagyon találkozhat problémákkal. Mindezek mellett olyan társadalmi, társasági és szociális beruházásokat hajtanak végre, amelyek a településüket még vonzóbbá teszik a leendő beruházók számára.

– Románia jelentős kereskedelmi partnere hazánknak, Békés megye miként tudna ebből még többet profitálni?

– Románia az ötödik legjelentősebb exportpiacunk, a térségben termelő és működő vállalatok pedig leginkább a logisztikai előnyüket tudják kihasználni. A román piac mindig is kiemelt jelentőségű volt a magyar vállalatok szempontjából, és azzal, hogy a magyar költségvetésből gazdasági forrásokat tudhatunk az erdélyi gazdaság fejlesztésére, pozitív hatást érünk el a határ innenső oldalán is. Hiszen a határ menti területeken a gazdasági fejlődés egyik fő aspektusa éppen az, hogy a két oldal között mennyire szoros az együttműködés. Próbálunk a románokkal megállapodni arról, hogy a jelenleg zárva tartó átkelési pontokat a két ország között ne csak szombaton nyissuk meg, hanem azokat folyamatosan üzemeltessük.

– Milyen előnyökkel járhat ez?

– A Közép- és Nyugat-Európa közötti versenyképességbeli különbség egyik összetevőjét akkor tudjuk megérteni, amikor megnézzük a határátkelőhelyek számát. Nyugat-Európában az országok között két és fél kilométerenként lehet átkelni, míg ez Közép-Európában, így Magyarországon is, valahol negyven kilométer környékén van. Nyilvánvaló, hogy a határ menti gazdasági együttműködés annál aktívabb, minél egyszerűbb egymáshoz átjárni, átjutni, ezért új határátkelőhelyeket próbálunk majd a románokkal megnyitni.

– Békés megyében volt az egyik legmagasabb arányú bérnövekedés, de az országos átlaghoz képest még így is jelentősen alacsonyabbak a fizetések. Mikor, hogyan zárkózhat fel a megye legalább az átlagbérekhez?

– A fizetések alakulásában nagy szerepet játszik az, hogy milyen mértékű kereslet van a munkaerőre, hiszen minél nagyobb a kereslet, annál inkább növekszik a munka ára, azaz a munkabér. Összességében tehát arra van szükség, hogy minél több vállalat termeljen vagy szolgáltasson, és minél több embert foglalkoztassanak. Ezért a fizetések emelése is a beruházások ösztönzésén keresztül oldható meg. Tavaly az azt megelőző évhez képest negyven százalékkal nőtt a Magyarországra hozott támogatott beruházásoknál az egy főre jutó munkabér. A hazánkba érkező vállalatok egyre magasabb hozzáadott értéket képviselnek, egyre modernebb technológiát alkalmaznak, egyre több tudást és szakértelmet várnak el a Magyarországon dolgozó emberektől. Nyilvánvalóan a megnövekedett hozzáadott érték, magasabb szakmai színvonal és a magasabb szintű elvárások mind-mind magasabb fizetést jelentenek.

– Végezetül egy személyes kérdés. Többször járt már a békéscsabai kolbászfesztiválon. Idén tervezi, hogy eljön?

– Szeretnénk jönni, mindenképpen. Nálunk egy bevett program, hogy minden év októberében ellátogatunk a kolbászfesztiválra. A magyar élelmiszeripar világszerte versenyképes, világszinten jegyzett, és a csabai kolbászt is jól ismeri a világ, ezért is fontosak az olyan események, mint a Csabai Kolbászfesztivál, ahol ennek a bizonyítékát is adjuk.

Elkezdődött a gazdasági védekezés

Szijjártó Péter csütörtökön Szarvason járt, ahol a Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt.-nek adott át támogatási szerződést a kormányzati versenyképesség-növelő program keretében. A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett, hazánk a világ tizedik legnagyobb baromfiexportőre, és hozzátette, az élelmiszeriparban, amely 142 ezer embernek ad munkát, az év első harmadában is 15 százalékkal nőtt a termelési érték.

Szijjártó Péter hangsúlyozta, ahogyan 2010-ben, úgy 2020-ban sem nemzetközi hitelekkel, hanem a magyar emberek munkája révén szeretne kilábalni Magyarország a koronavírus okozta válságból, ehhez magyar vállalatok beruházásaira, munkahelyek teremtésére van szükség. Kijelentette, a járvány elleni védekezés első szakaszát Magyarország megnyerte; most a gazdasági védekezés kezdődött el.