Kívül, belül, alul, felül megújul az evangélikus kistemplom Békéscsabán

Nemrég született meg az a kormányhatározat, aminek értelmében 632 millió forintot kap a helyi evangélikus egyházközség az evangélikus kistemplom felújítására és fejlesztésére.

Herczeg Tamás országgyűlési képviselő elmondta, nincs megfelelő állapotban az épület, és ennek vannak külső és belső jelei egyaránt, például az, aki belép az istenházába, dohos levegővel találkozik. Hangsúlyozta, a beruházás egyrészt fontos az evangélikus hívek számára, másrészt Békéscsabának, mivel a város egyik ékességét korszerűsíthetik, harmadrészt pedig turisztikai szempontból sem elhanyagolható a fejlesztés, ugyanis a kistemplom több tekintetben is különleges.

A politikus a közelmúltban Kutyej Pállal, a helyi evangélikus egyházközség lelkészével bejárta a felújítás előtt álló épületet és az azt övező kertet, számos problémával találkoztak, amelyek mind arra jelentenek bizonyítékot, hogy a munkálatok nem odázhatók tovább.

Kutyej Pál elmondta, a Reformáció 500 program keretében lezajlott projekt részeként megújulhatott több egyházi épület, így a jaminai evangélikus templom és a belvárosban az evangélikus nagytemplom. Ez a projekt egészül ki tulajdonképpen a mostani beruházással, ami ugyanolyan elemeket tartalmaz, mint a korábbiak: azaz kívül és belül, alul és felül egyaránt megújulhat az evangélikus kistemplom is.

Sorolta: cserélnék a tetőt, a nyílászárókat, megállítanák az épület vizesedését, külső és belső vakolatfelújítás várható, festenének és mázolnának, korszerűsítenék a villamos rendszert. Sőt, újdonságot jelentene a jaminai istenházához és a nagytemplomhoz képest, hogy a szószék, az oltár és az orgona ugyancsak megújulhatna. A kistemplom környezetét, a templomkertet is érintené a beruházás, ami hasonlóan látványosnak ígérkezik, mint amilyen a nagytemplomi volt.

A lelkész megosztotta, az istentiszteleteknek tavasztól őszig a nagytemplom ad otthont, a hűvös időszakra, télre viszont beköltöznek a kistemplomba, mivel az fűthető. Mind a két épület fontos az evangélikus általános iskola és gimnázium tanulóinak, illetve mind a kettő rengeteg kulturális rendezvénynek, például koncerteknek ad otthont.

Az evangélikus kistemplom 1745-ben – tehát kereken 275 éve – épült fel idősebb Tessedik Sámuel lelkész tevékenységének köszönhetően, sok nehézség közepette – olvasható a Csabai házak almanachja című kötetben. Ez volt az első téglából épült evangélikus istenháza a Tiszántúlon a törökök kiűzését követően. 1773-ban bővítették a két oldalszárnnyal, a 40 méter magas tornya 1783-ban épülhetett fel. A kistemplom tornyában három harang lakik.

További hatvan milliót biztosít a kormány

– A kormány – mondhatni nulladik ütemként – a 632 millió forinton felül további 60 millió forintot biztosított az evangélikus kistemplom felújítására, ez a pénz hamarosan meg is érkezik – ismertette Soltész Miklós. A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára szerdán Kondor Péter püspök, Nagy Zoltán esperes, Kutyej Pál lelkész, valamint Herczeg Tamás országgyűlési képviselő társaságában bejárta a békéscsabai épületet.

Először 260 millió forint értékben indulhatnak munkálatok, azok tartalmaznák a tető felújítását és a víz elleni szigetelést, így megszüntetnék azokat a külső problémákat, amelyek belül gondot okoznak. Utána következhet a projekt többi része.

– Egy sok célt szolgáló építési beruházásról van szó – emelte ki. Azzal, hogy megújul a belvárosi római katolikus templom és az evangélikus nagytemplom után az evangélikus kistemplom is, tovább szépül, esztétikusabbá válik Békéscsaba belvárosa. A fejlesztés mindenkit szolgál, a helyieket, a városba érkezőket, illetve természetesen az evangélikus gyülekezetet.