Közel a visszatérés, már úton vannak hazánkba a fehér gólyák

Békés megye Február 11-én tért haza teleléséből a Vas megyei Vassurányba Suri, a gólya – adta hírül a Sokszínű Vidék. Mint hozzátették, idén valószínűleg ő lehet az első Magyarországra érkezett fehér gólya.

Boldog Gusztáv, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrkerület-vezetője elmondta, ahogy a tavasz beindul, melegszik az idő és nyúlik a napsütéses órák száma, úgy igazodnak ehhez – különböző ütemben – az egyes madárfajok is. Ugyan a fecskék még hiába jönnének, hiszen ők levegőben repülő rovarokat esznek, melyek megjelenéséhez még túl hideg van, de a gólyák már érkezőben vannak. Utóbbiak ugyanis nem feltétlenül a táplálék – nekik élelmeik lehetnek télen a pockok és egerek is –, hanem a fészkelőhelyeik miatt térnek vissza Magyarországra, vándorlásukat erősen befolyásolja a telelő- és vonulóhelyek állapota.

A szakember érdeklődésünkre elmondta, Békés megye több pontjáról kapott már olyan jelzést, miszerint gólyákat látott a lakosság. Ezek minden bizonnyal átvonuló egyedek lehettek, mivel a régióban található fészkek többnyire még üresen állnak. A madarak valódi megérkezése még egy-két hetet is várathat magára. Érkezésüket számos dolog meghatározhatja, ilyen például a vonulási területeik biztonsága.

Boldog Gusztáv hozzátette, a fészkek – tartók és magasítók – karbantartását a fentiekhez igazodva az áramszolgáltató munkatársainak március közepéig kell elvégezniük, ugyanis azok java villanyoszlopokon van, ahová madarász- és természetvédő nem mászhat fel. A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságnál folyamatosan gyűlnek az erre vonatkozó igények, illetve folynak az ellenőrzések is, a munkálatokat pedig kapacitásuk függvényében végzik el az áramszolgáltató szakemberei.

Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője azt mondja, a vonuló madarak akár 8 ezer kilométert is megtesznek évente két alkalommal, hogy térségünkben biztonsággal költhessék ki fiókáikat. Magyarországon azonban 2004 óta állandósulni látszik néhány fehér gólya áttelelése. Ezek a madarak az itthon maradás mellett döntöttek. Ezért is láthattak többen is fehér gólyát szokatlanul korai időpontban. Ha sikerül túlélniük a tél viszontagságait, a következő télen is jó eséllyel maradhatnak helyben, mivel ekkor már meglehetős rutinnal, kidolgozott túlélési stratégiával rendelkeznek.

Hangsúlyozta, a fehér gólyák áttelelési próbálkozása egy természetes alkalmazkodási folyamat része. Ha a környezeti viszonyok nem változnak lényegesen – akár év­tízezredeken keresztül sem –, akkor ezek a próbálkozó egyedek elpusztulnak. Viszont, ha változik a környezet, a klíma, akkor a kockáztató egyedek életben maradnak, szaporodni is tudnak, így viselkedési sajátosságaikat át tudják örökíteni az utódaikba. Minél nagyobb mértékű és gyorsabb a változás, annál több ilyen próbálkozó marad életben, így a fiókáiknak köszönhetően az immáron sikeres viselkedési stratégia gyorsan, akár évtizedek alatt jelentős mértékben feldúsulhat az állományban.

Folyamatos a gólyák számlálása

Az MME honlapján közzétett adatokból az látszik, hogy Békéscsabán közel 50 gólyafészek vagy üres fészektartó állvány van, melyeknek több mint felén található fészek. A hazai gólyák átlagosan 2,5 fiókát költenek ki, ennek alapján közel 20 ezer gólya hagyhatná el évente az országot, ám a madarak negyede – leggyakrabban áramütés miatt – elpusztul. Itthon 1951-től közel 18 ezer gólyát gyűrűztek meg a szakemberek, a legnagyobb eltelt idő a gyűrűzés és a megkerülés között pedig 34 év 21 nap volt.