Betyárkodhatnak, postakocsira lőhetnek a Kondorosra látogatók

Ribárszki Péter, a város polgármestere kiemelte, több mint 365 millió forint összértékű, sikeres turisztikai pályázatot nyújtott be a Kondoros, Békésszentandrás és Csabacsűd alkotta konzorcium. Mintegy 255 millió forintból négy projektelemet valósítanak meg. Felújítják a Kondorosi Csárda múzeumát, ami a legnagyobb „falat” több mint 78 millió forinttal. Rendbe hozzák a nagymajori Batthyány–Geiszt-kastély kápolnáját, elvégzik a kondorosi, tóparti sétány második ütemének munkáit, valamint fejlesztik a város lovaspályája melletti attrakciós teret, ahol egy hagyományőrző központot létesítenek.

Az önkormányzat 2016-ban alapította meg a városi tulajdonú Kondorosi Turisztikai Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft.-t, mely a létesítmény működtetését ellátja. A társaság ügyvezetői: Csonka Zsolt és Mladonyiczki Gyöngyi. Hangsúlyozták, a csárda nyolc út találkozásánál épült 1740 körül, és itt bujdosott a híres betyár, Rózsa Sándor társaival. Az épület alatt rejtett alagutak vezettek a szabad ég alá. Az egykori kondorosi puszta közepén emelt magányos épület köré mára város épült fel. Ám amíg a múltbeli csárda egyik, ma is álló, füst járta kéménye titkos alagutakba vezetett, a másik kéményből most is élénk füst gomolyog.

A Dél-Alföld leghíresebb csárdájáról így szólnak Arany János A betyár című versének sorai: „Kondorosi csárda mellett, Gulya, ménes ott delelget: Csárdabeli szép asszonynál Bort iszik az öreg-bojtár.” Erkel Ferenc, Petőfi Sándor vagy éppen Szabolcska Mihály korabeli művei is felidézik a Kondorosi Csárdát, melynek falai között megfordultak.

– A Nádas épületrészben bővítjük a helytörténeti gyűjteményt – ecsetelte Ribárszki Péter. – Megújuló energia révén megvalósítjuk a fűtés-korszerűsítést, megtörténik a nyílászárócsere, a vakolatjavítás, a burkolat felújítása. Mostanában divatos szóhasználattal élve, „szabadulómúzeumot” alakítunk ki, ahol a megjelentek nemcsak nézői, hanem a régmúlt aktív részesei is lehetnek egy-egy felidézett történelmi eseménynél, hagyományőrző programnál. Ezek köre széles a betyáröltözéktől a csergetésig.

Ha pedig a karikás ostor csattogtatása, a minap a Körösök Völgye Vitézi Bandérium Hagyományőrző és Kulturális Egyesület tagjai a csárda előtt csergettek, valamint puskalövésekkel is hangzavart csináltak, lármát csaptak, hogy elűzzék az új évre a gonosz erőket. A program után a szervezők ebédre hívták meg a betyárokat, és kondorosi gulyást tálaltak fel számukra. Nem véletlenül, hiszen nemrégiben érkezett meg a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetsége (MNHSZ) számára annak az igazolása, hogy a kondorosi gulyás elnyerte a HÍR-védjegyet. Az ételt Csonka Zsolt mestercsakács, executive séf és Medvegy János konyhafőnök készítette el, mégpedig ugyanolyan módon, ahogyan korábban a HÍR-es bírálók számára is.

Prohászka Béla, az MNHSZ alelnöke elmondta, a védjegy rangját mutatja, hogy a díszoklevelet dr. Nagy István agrárminiszter és Ondré Péter, az Agrármarketing Centrum Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója látta el kézjegyével.

Rózsa Sándor toborzott

A népmonda szerint 1848-ban Kossuth Lajos Cegléd felé kocsizott, amikor Rózsa Sándor ki akarta rabolni. Kossuth azonban meggyőzte, hogy inkább az idegen csapatokkal szemben hasznosítsa magát. Rózsa Sándor megfogadta ezt, százötven felfegyverzett lovassal szabadcsapatot hozott létre, és ennek élén indult harcba a magyar szabadságért. A csárdában a felújítást követően a nemes tetteket számba vevő, megörökítő korabeli filmeket, Rózsa Sándor-feldolgozásokat vetítenek, s a betyárvilág művészi ábrázolásának is helyet biztosítanak.