Különleges attrakció készül a gyulai várban

A beruházás a Kubinyi-program keretében elnyert pályázati támogatás mellett valósulhat meg – nyilatkozta hírportálunknak Fábián Tamás, a kiállítóhelyekért is felelős Erkel Ferenc Nonprofit Kft. kommunikációs vezetője. Mint elmondta, a fejlesztést különlegessé teszi, hogy annak jelentős részét nem külsős cégek bevonásával, hanem saját szakembereik közreműködésével készítik. Ez egyébként az önkormányzati társaság berkein belül megszokott, hiszen akár az Almásy-kastély, akár a vár időszaki kiállításai esetén is így jártak el.

A dioráma egy háromszor másfél méteres makett lesz a 16. századi várról. Mint ismert, a most látható téglavár nem az eredeti erődítmény, az jóval nagyobb kiterjedésű volt. A látványelem egyik célja éppen az lesz, hogy ezt bemutassa az érdeklődők számára. Ehhez az Erkel Ferenc Nonprofit Kft. a legújabb kutatási adatokat használja fel, így a vendégek a legpontosabb ábrázolást láthatják majd a korabeli állapotokról.

– A makett az ostrom heteinek idejére fogja visszavinni az érdeklődőket. Mindezt pedig egy érdekes narráció és fényfestés egészíti majd ki – tette hozzá Temesváry János. Utóbbi hasonló lesz, mint a nagyobb épületeknél: az erőd egyes részei kapnak megvilágítást, és lesznek speciális effektek, illetve csatazaj teszi még élethűbbé az időutazást, a törökök támadását és a végvári harcok történetében egyedülállón hosszú ideig tartó hősies védelmet.

– A projekt tavaly ősszel kezdett körvonalazódni. Elég sokan dolgozunk azon, hogy minden a lehető legjobban álljon össze – ecsetelte Temesváry János. – A történészek a leghitelesebb képet festik az időszakról, a kommunikációs csapattal pedig igyekszünk, hogy a történelmi tényekhez a legeladhatóbb narrációt rendeljük.

Mint megtudtuk, a dioráma fémszerkezetét profi makettkészítővel gyártatja az Erkel Ferenc Nonprofit Kft., emellett a fényfestést is egy professzionális cég készíti. A vezérlés Temesváry János munkáját dicséri. Az installáció egy érintőképernyő megnyomásával indul majd, a dioráma elhalványul és elkezdődik a fényfestés.

– Egy hosszú folyamat során haladunk előre – fogalmazott kérdésünkre Temesváry János, aki kitért arra is, hogy a dioráma üzembe állítása érdekében a várban jelenleg átalakítják a fegyvertárat, illetve a világítástechnikát. Az Erkel Ferenc Kulturális Központ szakemberei úgy tervezik, hogy januárban, a magyar kultúra napjához kapcsolódva adják majd át a fejlesztést, ami további érdekes élményelemeket is tartalmaz.

Kiemelt jelentőségű volt Gyula

A végvári rendszerben a 16. század közepére – Eger és Szigetvár mellett – Gyula kiemelt jelentőségűvé vált. A többszintű védelmet a mai napig megmaradt téglavár, az e körül téglából épült, trapéz formájú külső vár, ennek délnyugati sarkán egy ma is látható ágyútorony, a téglavár körül felépített, öt bástyával ellátott palánkfal, valamint az ehhez kapcsolódó, földből és fából épült, négybástyás huszárvár adta.

1565–1566 fordulóján Szulejmán úgy döntött, hogy míg ő maga a fősereggel Szigetvár ellen vonul, sógorát mintegy harmincezer katonával Gyula ellen indítja. Pertev pasa 1566. július 2-án érkezett meg az erősség alá. A várat és a hozzá tartozó uradalmat akkor már hat éve Kerecsényi László, korábbi szigetvári kapitány irányította mintegy kétezer védő élén. Kerecsényi – a végvári harcok történetében egyedülálló módon – több mint két hónapon védte az erődítményt, s csak a civil lakosság védelme érdekében adta fel szeptember 2-án.