A rendszerváltás korszakába repít vissza a csabai kiállítás

Jelképesen a vasfüggöny egy szeletének átvágásával nyitották meg a kiállítást a Belvárban. A tárlaton láthatók egy eredeti vasfüggönydarab mellett korabeli dokumentumok, egy egyenruha, egy írógép – amit ki is próbáltak a diákok –, illetve Trabant makettek. De a 70-es és 80-as évek iskolái is megelevenednek az egyenköpeny, a kisdobos tagsági könyv, a jelvények révén.

Sopronpusztán 1989. augusztus 19-én tartották a Páneurópai Pikniket, aminek védnöke dr. Habsburg Ottó és Pozsgay Imre államminiszter volt. Immár történelem, hogy az ideiglenes osztrák-magyar határnyitás hírére keletnémet, NDK-s menekültek jelentek meg a helyszínen és áttörtek a vasfüggönyön. A magyar határőrök pedig nem akadályozták meg a szökést.

Pár hétre rá, 1989. szeptember 16-án Békéscsabán, a Széchenyi-ligetben tartottak Szabad Szombat néven fórumot, a szervezők között volt a POFOSZ, azaz a Magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége, a Fidesz, az MDF és az SZDSZ, a rendezvényen többen felszólaltak. A kiállításon olvasható az is, hogy a Békés Megyei Népújság miként tudósított az eseményről.

A közelmúltban az intézmény Belvár Trió névre hallgató, Kovács Péter, Berczi Zoltán és Kesjár Andor alkotta csapata sikeresen szerepelt egy történelemversenyen, amit a Páneurópai Piknik kapcsán hívtak életre. A diákokat dr. Szenográdi Péter készítette fel, és eldöntötték, hogy egy kiállítást szerveznek a rendszerváltás kapcsán. Ezt nyitották meg most, az anyagok összegyűjtésében segített Vánsza Pál, a POFOSZ megyei elnöke.

A tárlat megnyitása előtt egy előadást is tartott a Belvárban dr. Szenográdi Péter A vasfüggöny és a berlini fal címmel. Elmondta, a második világháborút követően, 1949-ben jött létre a két Németország, a nyugati NSZK és a keleti NDK. Az NDK nagyjából a szovjetek által „felszabadított” területet jelentette, de a szovjetek kaptak a nyugatiak által megszállt területekből is, cserébe viszont átadták Nyugat-Berlin ellenőrzését, ami így egy kapitalista szigetté vált.

Hivatalosan azért, hogy megállítsák a fasizmust, 1961 augusztusában felhúzták a berlini falat. Persze a valódi ok az volt, hogy addig több mint 2,5 millióan szöktek át keletről nyugatra Berlinen keresztül: 1953-ban például több mint 300 ezren, de 1961-ben is 207 ezren. A berlini fal felépülését követően, annak 1989-es leomlásáig 268-an kíséreltek meg szökést, 125-en lelték halálukat a falnál.

A Sopron mellett szervezett Páneurópai Piknik felgyorsította a német újraegyesítést, no meg az, hogy egy NDK-s vezető, Günter Schabowski hatalmasat bakizott egy sajtótájékoztatón. Az 1989. november 9-ei kijelentését követően azonnal tömegek jelentek meg a berlini határátkelőhelyeknél, és csak úgy átsétáltak keletről nyugatra, majd vissza, a határőrök nem tiltakoztak. Pár napra rá nekiláttak a fal lebontásához.