2019.07.21. 15:25
Megérkezett a füge és a fahéj, hiányzott a jószág a vásárból
Az első világháború után a versailles-i kastélyban 1919. június 28-án – napra pontosan a szarajevói merénylet ötödik évfordulóján, mely közvetlen ürügyként kiváltotta a világégést – a győztesek aláírták a németekkel a békeszerződést. Erről július 2-ai számában számol be a Békés újság. Száz éve júliusban lapszámaikban írtak arról, hogy szabaddá tették a levelezést az addig tiltott területekre is, valamint friss gyarmatáruk érkeztek Gyulára a kávétól a pipereszappanig.
Nagyon várták már az emberek 1919 júliusában, hogy régóta hiánycikknek számító portékákhoz jussanak. Végre-valahára a vagonszállítmány megérkezett Romániából. Az áruk között szerepelt szemes kávé, kakaó, mazsola, fahéj, bors, rézgálic, pipereszappan, gyanta, füge, rizs és mandula is. A lap munkatársának megengedték, hogy a kínálatot megtekintse. Azt írta: „Friss és egészséges szállítmány fekszik előttünk, melyet a közönség régen nélkülözött.” Az árukból elsősorban a gyulai fűszerüzletek részesültek arányos mennyiségben, a többit a vidéki kereskedők kapták, akik távolról jöttek érte. Újabb szállítmányt is beharangoztak azzal, hogy abban parafadugó és szivacs is lesz.
Békés vármegye alispánja közhírré tette a nagyszebeni kormányzótanács rendeletét, melynek alapján módosultak az utakon a közlekedés szabályai. Mindenkinek az út jobb oldalán kellett hajtania, és bal oldalról megelőzni a kocsikat. Ez fordítottja volt az addigi rendnek.
Megtartották a gyulai nyári vásárt, és ahogy a Békés írta, ennek a forgalmából következtetni lehetett már arra, hogy az országos vásárt alig lehet majd észrevenni a városban. A sertéseknél kisebb falkák mellett egy-egy jószágot kínáltak eladásra. A szarvasmarha-felhajtást lényegtelennek nevezték, egy hetivásár állományát sem érte el. A juhok kínálata a semmivel volt egyenlő. Összességében a belső vásár egy rendes pénteki hetipiacra zsugorodott össze.
A Békés beszámolt száz éve júliusban arról, hogy a Vöröskereszt révén szabaddá vált a levelezés. A lap a nagyváradi elöljáróság közlése alapján továbbította azon fontos és örvendetes határozatot, hogy szabad a levelezés külföldre bárhova, Budapestre és a kommunista uralom alatt álló országrészekbe, valamint a cseh-szlovák területekre is. Ahogy fogalmaztak: „A közleményeket vöröskeresztes levelezőlapokon lehet továbbítani, és ez a levelezés is cenzúra alá esik. Most csak az a baj, hogy ilyen levelezőlapok alig kaphatók.”
Száz éve, július 26-án arra is kitértek a Békésben, hogy öt évvel azelőtt, Szent Anna napján mozgósította a Monarchia a teljes folyami flottilláját. Rá két napra kitört a világháború, mely vér- és lángtengerbe fojtotta, pusztulásba és nyomorba hajtotta, halálba kergette a világot. A továbbiakban így írtak: „Hatodik évfordulóba lépett az örök idők rohanó kereke, mely annyi ifjú életet, annyi szép reményt, annyi biztató jövőt összemorzsolt. A világtörténelem sok fejezettel gazdagabb, az emberiség pedig mérhetetlen értékekkel szegényebb lett.”
A Békés beszámolt arról is: Békéscsaba közkedvelt és általános népszerűségnek örvendő polgármestere, dr. Berthóty István kezdeményezésére mozgalom indult, hogy a Békés vármegyében rekedt egyetemi hallgatók tanulmányaik folytatására visszamehessenek Budapestre. A lajstromot összeállították, majd az abban szereplő diákok szabad utat kaptak.
Békéscsaba községből város lett
Tóth Katalin bölcsész elmondta, hogy Békéscsabán, a megyei könyvtár földszinti tablóján havonta szemléznek a Békés című lapból, mely több néven is megjelent. Most az 1919-es esztendő júliusi számaiból válogattak cikkeket. Száz éve a lap többek között megírta, hogy Békéscsaba község rendes tanácsú várossá vált. Így a békéscsabai járást megszüntették, és Újkígyós községet a további rendelkezésig a gyulai járáshoz csatolták.
