Késett a medgyesi dinnye, de olyan édes, mint máskor

Elkezdődött a szabadföldi görögdinnyeszezon megyénkben is. Eddig főként a nagyfóliás termesztésben előállított gyümölcshöz juthattak hozzá a vásárlók, most már azonban sok helyen árulják a medgyesi dinnyét. Ez az elnevezés ugyanakkor a környékbeli településeken termesztett finomságot is magában foglalja.

Ha a dinnyét emlegetjük, mindig a medgyesi ugrik be először a térségünkben élőknek, de sok esetben a megye- és országhatáron túl is. Medgyesegyháza határában dinnyét termesztő Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke elmondta, Gerendáson, Magyarbánhegyesen, Dombegyházán, Kunágotán, Nagykamaráson, Almáskamaráson is jelentős területek vannak, de említhetjük még Békéscsabát és Újkígyóst is. Térségünkben csaknem kétezer hektáron foglalkoznak dinnyetermesztéssel, és amint az előbbi felsorolásból is kitűnik, Dél-Békés vezet.

– Sajnos, az exportpiacokon még sok helyen úgy tarták, hogy a magyar dinnye olcsóbb kategóriájú – hangsúlyozta Göcző Mátyás. – Holott, aki evett görög, spanyol, olasz gyümölcsöt, megerősítheti, hogy a medgyesinek teljesen más az ívilága, jobb és édesebb. Ennek az az elsődleges magyarázata, hogy kiválóak a klimatikus viszonyaink a dinnyetermesztéshez. A nappali és az éjszakai hőmérséklet között sokkal nagyobb a különbség, mint a mediterrán országokban. A mi klímánk kedvez a cukorképződésnek.

A pirosbélű dinnye a legkelendőbb, de egyre többen keresik a sárgabélű gyümölcsöt is.

– Tizenöt-húsz éve a sárgabélű dinnyék nagyobb számban jelentek meg megyénk piacain, üzleteiben, aztán szép lassan a termesztésük visszaesett – mondta Prohászka Béla, Venesz-díjas mesterszakács, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke – A szakácsok a színeket variálva mutatósabb dinnyedesszerteket állíthatnak össze a vendégeknek.

Sokan úgy tartják, akkor a legfinomabb a dinnye, ha a hűtőből vesszük elő, és ha megkezdtük, de nem fogyott el, a hűtőben tovább marad friss, mint a melegben. Minden szezonban kérdésként vetődik fel, hogy a magnélküli dinnye mennyire hódít teret. Göcző Mátyás elmondta, egyre keresettebb nálunk is, de a nyugati országok előrébb járnak e területen. Egyébként itt sem magnélküli, hanem magszegény dinnyéről beszélünk. Az is foglalkoztatja a dinnyefogyasztók egy részét, hogy a magot megegyék vagy ,,piszkálják ki” a gyümölcsből. Göcző Mátyás elmondta, érdemes a magokat összerágva lenyelni vagy kiszedve megdarálni, mert akkor vitaminban gazdag tápanyagot kapunk.

Dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta, szervezésükben, a zöldség- és gyümölcsfogyasztást ösztönző kampány keretében július 13-án, szombaton 15 órakor a szarvasi XXII. Aratónap és Kárpát-medencei Nemzetiségi Napokon a NAK kiállítói sátránál kóstoltatást tartanak.

– Támogatni kívánjuk a hazai fogyasztás erősítését, ismerve a Békés megyei dinnyetermesztők, valamint a kertészeti kultúrában tevékenykedők ágazati, akut problémáját is – hangsúlyozta dr. Kulcsár László. – A rendelkezésre álló marketing- és promóciós eszközökkel elő kívánjuk segíteni, hogy a hazai fogyasztói kultúrában a hazai dinnye és zöldségfélék legyenek az elsődlegesen preferált fogyasztói termékek mind a gyermekek, mind a felnőttek körében, és ezeket a termékek jelenjenek meg a közétkeztetésben is.

A medgyesegyházi Göcző Mátyás, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének elnöke elmondta, a májusi sok eső miatt csúszott a gyümölcs érése. Aztán viszont a sok napfény, a kiváló klimatikus viszonyok megédesítették a dinnyét. Nálunk a nappali és az éjszakai hőmérséklet között sokkal nagyobb a különbség, mint a mediterrán országokban, és a mi klímánk kedvez a cukorképződésnek.

Intenzív technológiát használnak

Göcző Mátyás szólt arról, a megye dinnyetermesztési területének 90–95 százalékán intenzív technológiát használnak. Ez magában foglalja az ágyáskészítést, a csöpögtető öntözést, a talajtakarást, a fóliaalagutas termesztést. Ezzel jelentősen megnő ugyan a termés mennyisége, de az önköltség is. A magyarországi termés kétharmadát itthon értékesítik, egyharmadát exportálják. A fő vásárlók közé tartozik Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Németország és a Balti-államok.