Még élőbbé varázsolnák az Élővíz-csatornát Gyulán

A fürdőváros történelmi központján folyik keresztül a valamikori Ó-Fehér-Körös, a mai Élővíz-csatorna. Az azon átvezető műemléki téglahíd mellett, a part északi oldalán 2006-ban épült egy még 1986-ban megtervezett terasz. Megépítése óta azonban az állaga romlik, látványa elhanyagoltságot és gazdátlanságot sugall, a vendéglátó egységek nem használták. Időközben felújított környezetéhez már nem illeszkedik. A város szándéka, hogy az Élővíz-csatorna partján növelje a gyalogosforgalmat, és vonzóvá tegye a helyi polgárok, s a turisták számára egyaránt.

Mindezt a Körös-parton meglévő természeti és épített értékek kiemelésével, fejlesztésével, a környezet minőségének emelésével, új attrakciók létrehozásával szeretnék elérni. Az önkormányzat ezért írt ki tervpályázatot, amelyre összesen tizenhat munka érkezett az ország különböző részeiből. A szerdai eseményen Béres István, a város főépítésze köszöntötte a megjelenteket.

Dr. Görgényi Ernő polgármester a városfejlesztési munka egyik ünnepi pillanatának nevezte a tervpályázat eredményhirdetését.

– Gyulán hosszú távú, egymásra épülő elemekre alapozó tervezésben gondolkodunk – hangsúlyozta a polgármester. – Ennek alapja minden esetben, hogy kiérlelt, átgondolt megoldásokra készíttessünk terveket, aminek egyik formája az ötletpályázat. A belváros arculatának megújítását is ezen elvek mentén hajtotta végre az önkormányzat. Dr. Görgényi Ernő részletesen ismertette az említett fejlesztések lépéseit, aminek eredményeként a városközpont a tűzoltóságtól a várkertig egybefüggő folyosót alkot.

– Miután a Szent Miklós park jelenleg tartó rehabilitációjával a belváros utolsó láncszeme is a helyére kerül, fontos célkitűzésünk, hogy az Élővíz-csatorna partján szép zöld folyosót hozzunk létre – ecsetelte. – Ha az ötletpályázat alapján a tervek elkészülnek, és jön a lehetőség – akár pályázati, akár saját forrás formájában – megvalósulhatnak a kiemelt elképzelések. Az Élővíz-csatorna minden gyulai polgár szívügye, rehabilitációja évtizedek óta napirenden van.

Ennek kapcsán felidézte, hogy először 1992-ben alakult bizottság egy rehabilitációs program kidolgozása érdekében. 1999-ben tanulmányterv készült. 2002-ben a város engedélyes tervvel rendelkezett az Élővíz-csatorna belvárosi szakaszának felújítására, felmerült egy sétány vagy gyógysétány kialakításának ötlete is. 2007-ben kishajókikötő épült. A mostani pályázat mellett folyamatban van egy, a Körös-part egész belvárosi szakaszára vonatkozó tervkoncepció megalkotása. A Kapus-híd melletti résszel viszont kiemelten akartak foglalkozni, ahol szintén egy, a városhoz méltó közösségi teret szeretnének létrehozni.

Több ötletből állhatnak össze a tervek

A pályaműveket Kiss Lajos építész, a Magyar Urbanisztikai Társaság delegáltja, a zsűri elnöke értékelte. Mint mondta, sok szempontot, a városszerkezethez való illeszkedést, a meglévő adottságok beépítését, az arculatot, a karaktert, a hangulat megőrzését, az újszerűséget, az időtállóságot, az ökologikus szemlélet érvényesülését egyaránt vizsgálták. Az első helyet Nagy Adrienn (Wildscape Projects) érdemelte ki, de a város több pályázatot is megvásárolt, amiből majd kialakulhat a későbbi terv.

A győztes javaslat a meglévő teraszok előnyeinek megtartásával törekszik letisztult, harmonikus kapcsolatot kialakítani környezetével. A legfelső terasz méretezése lehetővé teszi vendéglátó funkció kialakítását, az alsóbb teraszok a társas pihenésre, s az egyéni elmélyülésre egyaránt lehetőséget adnának. Ugyanitt kis számú csónak is kiköthetne. Az elképzelés olyan épített rendszert kínál, amely szinte egybeolvad, összefolyik a természeti környezettel, éppen ezért könnyen beszerezhető és természetes anyagokra alapoz.