Idén is lendületben vannak a dél-békési természetvédők

Ha kell, házhoz viszik az információkat, de táboroztatnak, kiállítási anyagokat állítanak össze, kiadványokat készítenek, madárgyűrűzésekre várják a diákságot és a felnőtteket. Minden, ami a környezeti nevelés témaköréhez tartozik, ahhoz ők valami pluszt képesek adni. Ráadásul mindezt ingyen teszik. Bozó László a települések polgármestereinek elmesélte, segítséget nyújtanak diákköri munkák elkészítéséhez, hazai és nemzetközi projektekben vesznek részt. Bekapcsolódtak a löszmezsgyék és a kunhalmok kutatásaiba.

– Dél-Békés természeti értékeit ajánljuk iskoláknak, civil közösségeknek, s mindezt ingyen. Minden településnek a kulturális és épített örökségei mellett számos, természeti értéke van. Mi ezeket népszerűsítjük, az információkat kétszáz oldalas könyvbe rendeztük, és sokat dolgozunk azért, hogy az érintettekhez, az iskolásokhoz, a családokhoz ezek az információk eljussanak – érvelt a természetvédő.

Bozó Lászlóék munkássága sokaknak már régről ismert, mások a részletekkel most, a társulási ülésen szembesületek először. Ők azok a fiatalok, akik ingyenes madárgyűrűző bemutatókat is hirdetnek Kevermes térségében. Elhangzott néhány érdekesség is: 2018 nyarán felmérték a Kevermes, Lőkösháza kül- és belterületén fészkelő madarak állományát, hasznos megfigyeléseket végeztek.

– A Turai-gyepen szokás szerint nagy állománya költött a foltos, cserregő és énekes nádiposzátáknak, nádi sármányoknak, nádi tücsökmadaraknak, de idén is fészkelt egy kékbegypár is, ami üde színfoltja a tájnak. 2018-ban guvat és bölömbika is költött itt. A lőkösházi parkban éneklő kerti gezét észleltünk – említett pár különlegességet Bozó László.

– Kevermesen május utolsó napjaiban megérkeztek a pásztormadarak, nálunk három csapatot észleltünk egy nap alatt. A sóderbánya területén ismét háromszáz páros partifecske-állomány telepedett meg néhány gyurgyalag mellett. Az utóbbi években növekvő állományú karvalyposzáta is visszatért a tavalyi revírekbe. Az agrárterületeken fészkelő tövisszúró gébicsek, cigánycsukok és mezei poszáták állománya nem változott. Örömteli, hogy a 2010 körüli katasztrófális helyzetben lévő sordélyállomány ismét megerősödött, és egy-egy kis őrgébicspárt is megfigyelhettük. A faluban első alkalommal észleltük költési időben a fokozottan védett füleskuvikot a sportpálya környéki öreg fákon.​ A nádasok lassan elhalkultak, a legtöbb faj július végén elindult dél felé. Mi pedig folytattuk munkánkat az őszi madárgyűrűző táborunkkal – mondta.

Dél-Békés vadvirágairól kiállítási anyaguk vándorol(hat) oktatási és kulturális intézményekbe. Már eljutottak öt településre – ajánlja magát az egyesület. A civilek nagyon rugalmasak, rengeteg saját anyaguk van, de kérésre bármilyen tematikára felépítenek előadást.

Kevermes polgármestere, Lantos Zoltán jó patrónusként elmondta: Bozó László biológus, lokálpatrióta, több nyelven beszélő világjáró fiatal, ám ma is Dél-Békésben él és tudását helyben kamatoztatja. Dr. Nagy Béla medgyesegyházi polgármester felajánlotta együttműködését, ahogy Marjai János battonyai városvezető is. Béni Attila, a járási hivatal vezetője bemutatkozási felületet kínált az egyesületnek. Dr. Varga Lajos dombegyházi polgármestert megérintette a fiatalok elszántsága, ahogy az almáskamarási településvezetőt, Mazán Attilát is. Támogatásukról biztosították a természetvédőket.

Visszatért egy gyűrűzött madár

Elhangzott, hogy tavaly augusztus első hetében kezdték el az őszi gyűrűzést a csatornaparti fasorok vizsgálata céljából. Idén a fülemüléket, a nagy fülemüléket, a cserregő és énekes nádiposzátákat vizsgálták különböző szempontok szerint. – Volt olyan madarunk, amelyet tavaly gyűrűztünk és most visszafogtunk. A nádasban viszont kevesen voltak, a 2017-es mennyiség csupán öt százaléka akadt hálónkba – mondta Bozó László, aki a kevermesi civil házukról is beszélt. Elárulta, már van igény szálláshely és előadások iránt.