Meggyógyulhat a törött lábú kacsa

Néhány nappal a kihelyezését követően eltört a legnagyobb kacsa jobb lába, azt ideiglenes megoldásként először sínbe tették, csavarral és bandázzsal erősítették meg, majd nemrég megragasztották, valamint a farktolla alá lemezeket helyeztek el. Ekkor körbe is kerítették a művet, felhívva a figyelmet, hogy nem szabad a kacsákhoz érni. Még a sérülés, a rongálódás előtt voltak olyan kisgyermekek, akik nemcsak megsimogatták, hanem meglovagolva rá is ültek az állatokra.

Szarvas Péter polgármestertől megtudtuk, a város megrendeli a javítást és fedezi a szükséges költségeket.

Az előzményekről Boros Péter szobrász elmondta, hogy két hónapot dolgozott az alkotáson, amire a várostól kapott felkérést. Az ötlet egyébként a szoborsétány felújításán dolgozó cég szakemberétől, Szabó Tamástól származik. A művet igyekezett mondhatni viccesre venni, így került a nagy kacsára babos kendő, valamint a sorban utolsó kis kacsára kalap. A mű bronzból készült, másfélszeres nagyságban ábrázolva az Élővíz-csatornánál rendszeresen előforduló szárnyasokat.

– Hozzá kell szoknia az embereknek, hogy egyre több olyan szobor kap helyet a közterületeken, amelyek nincsenek posztamens révén kiemelve, hanem amelyek úgymond együtt élnek az utca emberével – fogalmazott Boros Péter. Mint mondta, alapvetően nem lett volna szabad ráülni a kacsákra, csak simogatni lehetett volna őket. Nem tud azonban haragudni azokra a kisgyermekekre, akik meglovagolták az állatokat, hiszen a szeretet vezérelte őket, nem szándékosan tettek kárt a nagy kacsában.

A nagy kacsa – mint ahogy a kisebbek is – egyébként elbírta a terhelést. A veszte az lett, hogy valaki nem a lábai vonalában, hanem a faroktollánál lovagolta meg, ezért a nagy kacsa mondhatni a fenékre ült. Boros Péter hangsúlyozta, hogy az öntvény remek volt, hiszen a bal lába elviselte a 14 centiméteres süllyedést is. Azzal, hogy a jobb lába eltört, több 100 ezer forintos kár keletkezett – ugyanis speciális, kellő apparátussal bíró szakember kell a javításához, olyan, aki tud bronzzal hegeszteni.

A szobrász elmondta, hogy az ideiglenes megoldást követően jelképesen és ízlésesen körbekerítik az alkotást, illetve egy figyelmet felkeltő táblát is elhelyeznek, amely szerint nem szabad a kacsákra ráülni, csupán simogatni lehet azokat.

Boros Péter majd három évtizeden keresztül Budapesten élt, pár éve költözött haza Békéscsabára, jelenleg az Orosházi úton van a műhelye. Ott mutatta meg lapunk érdeklődésére a kacsacsaládot ábrázoló szobor gipszből készült mintáit, valamint megannyi alkotását. Hozzávetőleg húsz köztéri alkotással büszkélkedhet Miskolctól Felcsútig.

Korábban írtuk:

Fél lábon totyog a kacsamama

Kacsacsaládot ábrázol a kishídnál lévő szobor