Eldőlhet: egy óra ide vagy oda

Jövő októbertől valószínűleg nem kell már átállítani az órákat, az emberek többsége ugyanis nem akarja ezt: az EU nemrégiben közvélemény-kutatást végzett ebben a kérdésben, a visszaérkező 4,6 millió válasz alapján a kitöltők 84 százaléka nem kívánja a félévenkénti óraátállítást az életébe. A bizottság szerint ráadásul a gyakorlat már idejét múlttá vált, energiatakarékossági szerepe a világháborúk és a hetvenes évek olajválsága óta nem volt – idézi a ­Reuterst a privatbankar.hu.

Az újabb tanulmányok azt bizonyítják, hogy az energiahasználatban mért különbség mára elenyészővé vált. Az okosvárosok, okosotthonok és más tehnológiák beérése sokkal energiatakarékosabb megoldást rejt, mint az órákkal való játék. Az elemzők szerint az évente kétszeri váltásnak hosszú távon egészségügyi negatív hatásai lehetnek, főként a fiatalok és az idősebbek körében.

Dr. Juhász Éva Katalin pszichiáter szakorvos lapunknak elmondta, az óra évenkénti két átállítása a ma már szinte népbetegségnek számító alvászavarban szenvedőknek okozhatja a legnagyobb problémát.

– Egy-egy óraátállítás során változik a cirkadián ritmusunk, azaz, a napi 24 órás ciklusunk. Igazából mindenkinek megvan a maga saját bioritmusa. Vannak a korán kelő és fekvő pacsirták, és a későig fent maradó, reggel sokáig alvó baglyok. Ha ezt még megbolygatjuk az egyórás átállással, akkor az nagyon komoly zavarokat okozhat, ugyanis a hormonális átállásunk nem lesz ilyen gyors. Nem alszunk jól, nő a szervezet kortizolszintje, amitől stresszesek, dekoncentráltak, indulatosak leszünk, nem teljesítünk jól – fejtette ki dr. Juhász Éva ­Katalin.

Téli vagy nyári időszámítás: a doktornő szerint szinte egyre megy, hiszen, mint hangsúlyozta, a szervezet biológiai órájának működése a fénytől függ.

– Ami azt jelenti, hogy a melatonin, ami az alvási ciklust irányító hormon termelődése attól függ, hogy mikor lesz sötét – tette hozzá a szakorvos.

Az Európai Unióban húsz esztendeje kötelező az óraátállítás. Balázs Irén asztrológus azt mondja, az ő szakmájában fontos, hogy ebben a kérdésben rend legyen, hiszen egyórás különbség teljesen eltérő eredményeket ad egy személyes horoszkóp felállításánál.

– Az asztrológia az általunk ismert születési időpontot korrigálja a valódi napidőre, és erre az időpontra állítja fel a horoszkópot. Magyarországon már 1916-ban is állítottak az órát, azonban 1980-tól lett egységes a mai napig használatos, évi kétszeri – márciusi és októberi – óraátállítás. Az országban 1958–79 között egyáltalán nem foglalkoztak a kérdéssel. Ezt az időszakot megelőzően pedig szabálytalan volt az átállítás rendje, azaz, csak bizonyos években alkalmazták – fogalmazott Balázs Irén. Hozzátette, az asztrológia szempontjából mindegy, hogy a téli vagy a nyári időszámítás marad, lényeg, hogy egységes és egyértelmű legyen.

Mi a véleménye az óraátállításról?

Illés Péter: – Engem mindig kellemetlenül érintett az átállítás. Egyszerűen megzavarja a mindennapjaimat. Szerintem a nyári időszámítás maradhatna egész évben. Nem tudom megmondani, ezen mennyit spórol az állam, a gazdaság, de egyetértek azzal, hogy töröljék el az évi kétszeri átállítást. Úgy érzem, ez mára már teljesen feleslegessé vált, nem időszerű.

Benedek Csaba: – Úgy gondolom, ezt a kérdést nem az olyan embereknek kell eldönteni, mint én, aki nem igazán ért a gazdasági jellegű megfontolásokhoz. De úgy tudom, hogy nagyon sokat spórol az állam ezen a játékon, mert az átállításnak köszönhetően kevesebbet kell világítani. Az én szervezetem egészen jól tolerálja az óraátállítást, kibírom.