Egyedülálló vízitanösvény nyílt Szarvason

A közelmúltban kialakított tanösvény egyediségét többek között az adja, hogy az állomásokat kizárólag vízi járművekkel lehet megközelíteni. A látogatóközpontban kölcsönözhető kenu és csónak, de ha valaki saját felszereléssel lapátolna a holtágon, akkor úgy is felfedezheti a természetvédelmi információkkal ellátott felületeket – tudtuk meg Körömi Krisztinától, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság, ­Körösvölgyi Látogatóközpont és Állatpark vezetőjétől.

– Több vízitanösvény is van az országban, ám azok általában pallósorról vagy vízpartról közelíthetőek meg, ez pedig ténylegesen a vízen helyezkedik el. Az önállóan bejárható vízi útvonal a látogatóközpont stégjéről indul, és az egykilométeres szakaszon a Szarvas-Békés­szentandrási holtágról, illetve annak élővilágáról ad információkat. A tudnivalók a túrázók szeme láttára, a természetes környezetben elevenedhetnek meg. Az állomások úszó bójaként fogadják a látogatókat. Minden egyes bója egy állat vagy növény szobrát jeleníti meg. Így például a faragott ponty tövében a holtág halairól olvashatunk – részletezte Körömi Krisztina.

A legelső állomáson a vízitanösvény névadó madara, a jégmadár látható, amely egy igen gyakori, de ugyanakkor kevésbé ismert faja a holtágnak. A trópusi színekben pompázó madár ügyesen vadászik a vízen. Tarka színe a védekezést és megtévesztést egyaránt szolgálja. A hasa olyan, mint valami száraz levél, a hal tehát nem gyanakszik. A háta viszont a csillogó kék víztükröt idézi, ezért felülről nem veszi észre a ragadozó madár.

– Mint a jégmadár, aki halászik, úgy lehet végigsiklani kenukkal a tanösvényen, ezért is választottuk ezt a madarat névadónak – árulta el Körömi­ Krisztina. Hozzátette, szárazföldön is vannak újdonságok a látogatóközpont életében, ugyanis a több mint ötvenféle, a Kárpát-medencére jellemző állat sorát idén is jó néhány új faj gazdagítja. Közéjük tartozik az a fakó keselyű is, amely még tojásként érkezett a parkba, ahol a figyelmes gondozásnak köszönhetően ki is bújt onnan, ma már pedig több mint három méter szárnyfesztávolságú csapásaival nyűgözi le a látogatókat. Újoncnak számít a legnagyobb testű bagolyféle, az uhu és a nemrégen odakerült vadmacska is, amelyek szintén emberkézben nevelkedtek fel.