Fölényesen nyerte a Cultura Nostra Kárpát-medencei Történelmi Vetélkedőt a békéscsabai Andrássy Gyula gimnázium triumvirátusa, Köles István Ákos, Tömő Ákos és Holecska Zoltán. Szabó László történelemtanár tanítványai szaktárgyi, lexikális tudásuk mellett megcsillogtatták kreativitásukat, színészi képességeiket, valamint azt is, hogy mennyire tudnak taktikázni.
A Kárpát-medencei történelmi verseny különlegessége, hogy mindig egy adott témakör köré szervezik, idén a dualizmus korszaka – az 1867-től 1918-ig, tehát a kiegyezéstől az első világháború befejezéséig tartó időszak – volt a vezérfonal. A megmérettetésre 180 középiskolás egylet nevezett, akik közül a két írásbeli fordulót követően a legjobb tíz kapott meghívást a szóbeli döntőre, aminek Pannonhalma, a bencés gimnázium adott otthont.
A finálét fölényesen nyerték az Andrássy Gyula gimnázium végzősei, akik emelt szinten, heti öt órában tanulnak történelmet: Köles István Ákos, Tömő Ákos és Holecska Zoltán. A zsűri elnöke, dr. Velkey Ferenc, a Debreceni Egyetem történésze is kiemelte, hogy minden feladatban 90 százalék feletti teljesítményt nyújtottak. A versenyen nem volt elég az óriási szaktárgyi tudás, a fiataloknak meg kellett mutatniuk, hogy mennyire stratégák, illetve kreativitásukat, színészi képességeiket is megcsillogtatták.
A diákok elmondták: a versenynek volt olyan része, amikor zsetonokat kaptak, és licitálniuk kellett azért, hogy az adott feladatot elvégezhessék. Ekkor meg kellett fontolniuk, mennyire érdemes bevállalniuk egy-egy feladatot a pontokért. Fő cél volt, hogy minél kevesebb zseton felhasználásával minél több pontot gyűjtsenek. A vetélkedő izgalmas része volt, amikor egy országgyűlési jelenetet kellett előadniuk. Ekkor Tisza Kálmán személyét és egy elképzelt vitát állítottak színpadra. Tisztában kellett lenniük azzal, az adott korban mik voltak a fő problémák.
A megmérettetés azon részében, amikor fogalmakat kellett magyarázniuk a szakértő zsűri előtt, számított a gyorsaság, az, hogy minél tömörebben, de precízen, szakszerűen fogalmazzanak. A képek alapján találmányokat, személyeket kellett felismerniük. Összességében mindent tudniuk kellett a dualizmusról, főleg a politikáról, de a gazdaság, a kultúra is megjelent a feladatokban. Érdekesség, hogy 1500-2000 oldalnyi szakirodalmon kellett átrágniuk magukat a felkészülés során. A mennyiséget felosztották egymás között.
– Érdekes – foglalta össze Tömő Ákos, hogy miért szerethető a történelem. Közhelynek mondta, de igaznak is, hogy általa megismerhető a múlt és benne a régi korok embere, és általa mindaz, ami most szervesen az életünk részét képezi. Köles István Ákos és Holecska Zoltán hozzátette: jobban érti a jelent, aki megismeri a múltat.
– A történelem rejtélyes is, hiszen a teljes igazság soha nem derül ki, nem tárul fel, de egyfajta kép azért alkotható arról, hogy mi történt – folytatták. Hozzátették: a dualizmus korát szokás a boldog békeidőknek nevezni, ám azt élénk politikai csatározások, tüntetések, perek jellemezték.
A nyertes csapat tagjai most fognak érettségizni. Elmondták, Szegeden és Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen tanulnának tovább, a bölcsészkaron és a tanárképzőn, mivel történésznek és pedagógusnak készülnek. Tehát a történelem a jövőjüket is meghatározza.
Magas szakmai munka a gimiben
– Büszkeség ezeket a gyerekeket tanítani – mondta a győztes csapatot felkészítő Szabó László, kiemelve: a siker viszi az Andrássy Gyula gimnázium hírnevét, jelzi, hogy milyen magas szakmai munka folyik a középiskolában. Hozzátette: ő egyébként a 19. század fanatikusa, a dualizmus kora mondhatni a mániája. Megjegyezte: fura a boldog békeidőknek nevezni azt a korszakot, ami végeredményben Trianonhoz vezetett. Óriási sikernek nevezte azt is a verseny megnyerése mellett, hogy mindhárom fiú a történelemmel tanulna tovább.
Szabó László tanítványai, Holecska Zoltán, Tömő Ákos és Köles István Ákos első lett. Fotó: Imre György
