Ölt a pálinka és a földgáz is, toronytűz ütött ki Szarvason

Csaknem négy éve tartott már az első ­világháború, és a honvéd­ségi élelmiszerkészletek a végét ­járták. Nem csoda, hogy a gabonától a sertésig, húsig mindenkinek hozzá kellett járulnia meghatározott átvételi ár ellenében a katonák ellátásához.

Száz éve áprilisban már önkéntes felajánlásokat vártak a szalonnánál és a zsírnál is. Gyulán a sertésforgalmi iroda megbízottja közölte, hogy kinek mennyi árut kell bevinnie a közvágóhíd épületében kijelölt átvevőhelyre­. A szalonna kilójáért 12, a zsírért 12 korona 40 fillért ­fizettek. A Békés azt írta: „Saját maga érdekében cselekszik mindenki, ha a reá kivetett mennyiséget pontosan beszállítja, mivel ha a megállapított mennyiség nem jön össze, a rekvirálás nem lesz elkerülhető.”

A fronton sokan vesztették életüket, a hősöket pedig rendszeresen kitüntette a ­király. A háború egyik nagy hátrányát jelentette itthon a polgári orvosok hiánya. Ez a baj a megyében különösen érezhető volt a népes Mező­berény és Köröstarcsa községekben. A bajon segített a belügyminiszter, és dr. Selyem József orvost szolgálattételre rendelte ki.

A kemény tavaszi fagyok 1918 áprilisában is károkat okoztak a virágzásban lévő cseresznyén és a gyenge őszi árpában. A Békés beszámolt arról, amennyire kívánatos és kedvező volt március száraz­sága, annyira kellene már a ­meleg eső. „Különösen sürgős volna az eső a legelőkre és kaszálókra­ a takarmányínség miatt” – írta a lap.

Száz esztendeje is keletje­ volt a pálinkának, ahogy ­fogalmaztak: igen drága portéka, de elmehet orvosságszámba. Az újságíró szerint jobb is lenne, ha receptre adnák a patikában, mert szabadjára eresztve igen sok életnek a sírásója. Egy csabai férfit is pálinka ölt meg. A Brüll-­féle Andrássy úti korcsmában húsvét hétfőjén stílszerűen ­locsolgatni kezdte­ a torkát. Lassan, de alaposan ­leeresztett kilenc decit a szeszből, mely művelet után hazafelé indult, de alig tett meg az utcán néhány lépést, összeesett, és meghalt.

Egy tizenhét esztendős, nagyszénási lány látogatóba­ ment édesapjához Dicsőszentmártonba, ahol szülője a ­nitrogéngyárban hadimunkás­ként dolgozott. A korcsmárosnál lakott, ahol földgázzal fűtöttek és világítottak. Éjjel az apa, aki a földön hált, fázni­ kezdett, fölkelt, s a gázcsapokat megnyitotta, ezek egyikét­ meg is gyújtotta. Reggel a házbeliek költögetni kezdték őt és a leányát, de hiába. A fiatal lány már halott volt, az apja eszméletlenül feküdt a földön. A földgáz tökéletlen elégéséből fejlődött szén-mo­noxid okozta a tragédiát.

Tűz ütött ki száz éve a szarvasi evangélikus újtemplom tornyában. A harangozó­ kályhacsövéből kipattanó­ szikrától tüzet fogott a ­harangláb gerendázata. Az egész torony lángba borult, a vörösréz fedél több helyen megolvadt.

Pedálos cimbalmot kínáltak

Tóth Katalin bölcsész, a megyei könyvtár munkatársa­ ­elmondta, 1869-től talál­hatók meg az 1939-ig meg­jelent Békés lapszámai az intézményben, és minden hónapban szemelvényeket raknak ki a földszinti tablóra. Nem csupán a cikkek, de a hirdetések is érdekesek voltak száz éve, áprilisban. Volt, aki jó karban levő pedálos cimbalmot kínált eladásra, a gyulai Keresztesi Lajos pedig tudatta, hogy naponta mikortól meddig használhatják a gyulai Erkel-malmi gőzfürdőt a hölgyek és a férfiak.