A koleszterin miatt kerülnek veszélybe Békésben

Az általános ­labordiagnosztikai adatok alapján térinformatikai eszközökkel összeállított nyilvános térkép településre pontosan mutatja be, hogy hol mekkora egészségügyi kockázatot jelent a magas koleszterinszint. A bárki számra online elérhető térkép adatai arról árulkodnak, hogy a magyar lakosság valamivel egészségesebb, mint húsz évvel ezelőtt, és az átlagos összkoleszterinszintje a kívánatos egészségügyi határértéken belül található.

Ugyanakkor megyékre, településekre és korcsoportokra lebontva az adatok már korántsem annyira kedvezőek. A számsorokból többek között az is kiderült, hogy bizony a Békés megyeiek összkoleszterinszintje már 40 éves koruk után magasabb, mint az normális lenne.

– Nagyon gyakori a magas koleszterinszint hazánk felnőtt lakosságának körében, jelentős százalékában a normál mértéket meghaladó értékeket tapasztalhatunk – mondta­ Sonkoly Iván békéscsabai háziorvos. – A zsíranyagcsere-­zavar azonban nem önmagában értékelendő, hanem összefüggésben áll más kockázati tényezőkkel. Ilyen a magas vérnyomás, a dohányzás, a cukorbetegség, az elhízás és a mozgásszegény életmód. Éppen ezért a beteg kezelésének mielőbbi megkezdésekor figyelni kell arra is, hogy milyen egyéb társbetegségek vannak jelen a páciensnél.

Habár a koleszterint magát már 1769 óta ismerték epéből és epekövekből, majd csak 1833-ban sikerült a vérben is kimutatnia egy Boudet nevű kutatónak. Az, hogy milyen magas szintet ér el szervezetünkben, a máj által a saját testünkben termelt koleszterin mennyiségétől és a táplálékkal felvett koleszterintől is függ. Emellett genetikai tényezők is befolyásolják a szintet.

A zsíranyagcsere-zavarnak többféle formája is létezik: a veleszületett, örökletes típusúnak igen súlyos formái léteznek, de szerzett zavarról is beszélhetünk, utóbbinál a táplálkozásnak is igen nagy szerepe van. Esetenként egyszerű­, hétköznapi életmódtrükkökkel is megvédheti magát a beteg a magas koleszterinszinttől vagy csökkentheti azt; de előfordul, hogy gyógyszeres kezelés szükséges

a normalizálásához.

– Ha a diéta önmagában nem minden esetben elegendő, és az étrendváltoztatást követően sem csökken a kívánatos mérték alá a koleszterintszint, akkor tartós gyógyszeres kezelést alkalmazunk a célérték eléréséhez – mondta a háziorvos.

Hogyan lehet csökkenteni?

Papp Andrea gasztrobiológus szerint a rendszeres mozgás bizonyítottan jó hatással van a koleszterinszintre. A megfelelő, napi minimum 1,5 liter­ ­folyadékellátás pedig segíti­ az emésztést és az epetermelést is. Emellett a rostban dús élelmiszerek fogyasztására biztat a szakember, ugyanis a rostok megkötik az emésztőrendszerben lévő koleszterint, nem engedve felszívódni azt.

– Legalább napi 25 gramm rostot fogyasszunk el. Ebben segít, ha előnyben részesítjük a teljes kiőrlésű pékárukat, sok szárazhüvelyest, mint a bab, a lencse, a sárgaborsó és egyéb zöldségeket, gyümölcsöket – mondta Papp Andrea. – A zabot is érdemes bevezetni­ az étrendbe, mivel rendkívül gazdag rostokban. Érdemes sok omega-3 zsírsavat is fogyasztani. Ebben segít, ha legalább heti egyszer eszünk halat, nassolunk néha egy kis diót, lenmagot keverünk a müzlinkbe, vagy akár lenmagolajat használunk. Utóbbi kissé keserű, érdemes más olajokkal összekeverve használni.

Mértékkel fogyasszunk cukrozott termékeket, fehér pékárukat, zsírosabb húsrészeket, zsíros sajtokat és tojást. Újabb kutatások alapján egészséges embereknél átlagosan napi 3 tojás elfogyasztása is normális, de ne feledjük el, hogy számos készételben van tojás. Ilyenek a tészták, a sütemények, az egyes rakott ételek, melyeket szintén bele kell számolni az adagba.

A magas koleszterinszint, a mozgásszegény életmód és az elhízás együtt komoly rizikófaktor. Illusztráció: Shutterstock