Öt éve gyulladt és égett ki az István malom - galériával

Az elmúlt évtizedek legnagyobb tűzesete keletkezett 2019. május 21-én, kedden Békéscsabán, a városközpontban. A lángok hat szinten, közel 1100 négyzetméteren pusztítottak, rongálták a város egyik jelképének számító István malom épületét. A riasztás 17 óra 10 perckor érkezett, és több órányi munkát követően, 20 óra 37 percre sikerült megakadályozni egyáltalán a tűz továbbterjedését, de másnap is tartottak az utómunkálatok.

Rengeteg tűzoltó vonult az István malom épületéhez

Az oltásban 15 tűzoltógépjármű – köztük gépjárműfecskendők és különleges szerek –, valamint 67 hivatásos és önkormányzati tűzoltó vett részt, vonultak Békéscsabáról, Gyuláról, Szarvasról, Szeghalomról, Orosházáról, Mezőkovácsházáról, Mezőberényből, Gyomaendrődről – írták az esetről másnap a katasztrófavédelem honlapján, valamint később a városi közgyűlés elé került beszámolóban is, kiemelve, hogy senki sem sérült meg.

A beavatkozás érdekessége volt többek között az, hogy a környező épületek és a bennük tartózkodók védelme érdekében védősugarakat működtettek. A katasztrófavédelmi mobil labor pedig rendszeresen mérte, hogy a tűz során nem kerültek-e a levegőbe mérgező anyagok az egészségügyi határértéket meghaladó mennyiségben – mint kiderült, nem. 

Elektromos hiba okozta a bajt

A tűz keletkezési okát tűzvizsgálati eljárás keretében vizsgálta a katasztrófavédelem. Később, a városi közgyűlés ülésén Herczeg Tamás országgyűlési képviselő ismertette, hogy azért nem érkezett hír a hatósági eljárás eredményéről, mert arról csak a tulajdonosok kapnak értesítést. Azt azonban megosztotta, hogy idegenkezűség nem merült fel, elektromos hiba okozta a bajt. Ezzel cáfolta azokat a közösségi oldalakon is terjedő pletykákat, miszerint szándékos gyújtogatás áll a háttérben.

Itt jelezte a politikus, miszerint kapott felkérést arra, hogy egyeztessen a kormánnyal, vannak-e kormányzati szándékok az épülettel kapcsolatban. Elmondta: készül egy előterjesztés és tárgyalnak majd arról, milyen mértékű, jellegű segítséget nyújtson a kormány az István malom felújítására, az épület milyen közösségi célokat szolgálhatna. 

Kidolgoztak egy tervet az István malom felújítására, hasznosítására

Később, szintén a városi közgyűlésen Szarvas Péter polgármester beszélt arról, hogy ugyan nem az önkormányzat az István malom leégett épületének tulajdonosa, kormányzati forrásból kidolgoztatott egy látványtervet a felújítására, hasznosítására, funkcióval való megtöltésére. Ezt benyújtották, minisztériumok pedig vizsgálták, hogy a projekt elindítható-e. 

Hozzátette: az István malom kéthektáros területe két helyrajzi számon helyezkedik el, így kellene erre egy projektet illeszteni. Akkoriban épült a szomszédban a bábszínház és újult meg az Urszinyi-Beliczey-kúria a Munkácsy Negyed-projektben, ezért is ítélte fontosnak az István malom rendbetételét. Ám, mint fogalmazott, a beruházás több pénzt emésztene fel, mint amennyire az önkormányzatnak lehetősége van, tehát vélhetően kormányzati hozzájárulásra lenne szükség.

Jelenleg állapotában nem mutat jól a Munkácsy Negyed közepén

Az elmúlt időszakban leginkább az állapota miatt került szóba a városi közgyűlés ülésen az István malom. A kiégett épület a Munkácsy Negyed területén helyezkedik el. Szente Béla önkormányzati képviselő kritikát fogalmazott meg, szerinte nem erősíti a Munkácsy Negyed esztétikai minőségét a kisvonat, a hajó, illetve mostani állapotában az István malom sem. 

Amikor a Békéscsabán el- és túlszaporodott galambokról van szó, akkor is rendszeresen megemlítik az István malom épületét, mivel ott is sok tanyázik. Nemrég született egy intézkedési terv, hogy miként lehetne hatékonyabban fellépni a galambokkal szemben. Ebben a dokumentumban azt írták, az István malom tulajdonosaival mielőbb egyeztetnie kellene a városvezetésnek, hogy az eddiginél legyen markánsabb a gyérítés.

Nem műemlék, de védettség alatt áll

Az István malom épülete szerepel a helyi értéktárban. A hiedelmekkel ellentétben azonban nem műemlék, mondhatni csak helyi egyedi védelem alatt áll a békéscsabai önkormányzat településkép védelméről szóló rendelete alapján. Azonban ebben a regulában is kitértek arra, hogy védett épületek nem bonthatóak el, kizárólag a védettség megszüntetése után. A tulajdonos pedig a védelem követelményeinek szem előtt tartásával köteles az építmény jó karban tartásáról gondoskodni, és az építmény állapotát, állékonyságát felülvizsgálni.

Az István malomról a BékésWiki oldalán azt írták: az 1850-es években épült fel a kétemeletes malom, amelyet a később tulajdonos Rosenthal család idejében kezdtek jelentősen fejleszteni, a 1890-es években a háromemeletes részeket is négyemeletesre alakították. A történelmi Magyarország második legnagyobb malma volt. Először 1915-ben gyulladt ki – akkor a lisztpor robbant be –, és a bal szárnya teljesen leégett. A második világháború után államosították, akkor vette fel az István nevet. A termelést 2005-ben állították le benne.