Kevesebb betörés, több rongálás történt Békéscsabán

Amíg 2020-ban 951, addig tavaly 860 bűncselekményt regisztráltak a megyeszékhelyen – derült ki a rendőrségi beszámolóból. Békéscsaba rendőrkapitánya, dr. Bede Sándor rendőr ezredes ismertette: miközben csökkent az esetszám, nőtt a nyomozási eredményesség. A kiemelten kezelt esetek közül visszaesett a lopások, ezen belül a lakásbetörések száma, viszont emelkedett a garázdaságoké és a rongálásoké. 

Hangsúlyozta: nem történt az előző évben olyan súlyos bűncselekmény, amely a köznyugalmat súlyosan megzavarta volna. Egy rongálássorozat ugyanakkor komoly felháborodást váltott ki. 

Fiatalok többek között autóbuszvárók üvegezését törték ki csúzliból kilőtt golyókkal. Ezt a folyamatot sikerült idő előtt megállítaniuk a rendőröknek fokozott közterületi jelenléttel. Majd a térfigyelő kamerák felvételeinek segítségével, illetve a lakossági bejelentéseknek köszönhetően rövid időn belül azonosították az elkövetőket. 

Beszélt arról is, hogy Békéscsabán és a rendőrkapitányság illetékességi területéhez tartozó településeken összességében némileg nőtt a személysérüléses balesetek száma – a 2020-as 132-ről 149-re –, de a tavalyi így is az elmúlt 12 év második legkedvezőbb eredménye. A balesetek fő oka továbbra is az elsőbbség meg nem adása, a gyorshajtás, a kanyarodási hiba. A 60 százalékuk személygépkocsi-vezetők, 18 százalékuk kerékpárosok miatt következik be, a biciklis arány továbbra is magasnak számít. 

Szarvas Péter polgármester az ülésen kifejtette, hogy az önkormányzat és a rendőrség együttműködik, erre több területet is felhozott. Hozzátette: amikor befektetők érdeklődnek Békéscsaba felől, akkor szempont számukra az is, hogy milyen a közbiztonság helyzete. Úgy véli, ilyen tekintetben ugyancsak megfelelő vonzerővel rendelkezik a megyeszékhely. 

Hanó Miklós alpolgármester szerint immár természetessé vált, hogy Békéscsabán megfelelő a közbiztonság. Problémaként jelezte, hogy a biciklisek egy része nem száll le a zebrán, hanem keresztülteker rajta, és elmondta: évekkel ezelőtt javasolta, hogy legyen KRESZ-oktatás az általános iskolákban. Erre dr. Bede Sándor rendőr ezredes hangsúlyozta: számos program mentén vértezik fel közlekedési ismeretekkel a fiatalokat és az időseket egyaránt. 

Paláncz György tanácsnok elmondta: tapasztalata szerint figyel a rendőrség a száguldozó motorosokra, és nem olyan szintű a probléma, mint volt egykor. 

Úgy véli, hogy az általános iskolák környékén káosz uralkodik reggelente és délutánonként, koccanások is előfordulnak, példaként hozta fel a Petőfi utcait, a Kazinczyt és az evangélikust – szerinte ezen a téren lehetne előrelépés. 

Békéscsaba rendőrkapitánya hangsúlyozta: valóban iskolakezdéskor és tanítás végén jelentkezik a probléma. Megértik a reggel munkába siető, illetve délutánonként gyermekeikért érkező szülőket, ugyanakkor a forgalom zavartalanságát is biztosítani kell. A rendőrök ezekben az időszakokban az iskoláknál vannak, együttműködően, segítő szándékkal igyekeznek kezelni a helyzetet. 

Nem zaklatnak, de a jelenség zavaró

Szente Béla felvetette a hajléktalan életmódot folytató nem hajléktalanok okozta gondot a belvárosban, amelynek megoldásában szerinte segíthet a közterület-felügyelettel való együttműködés. A gyalogos járőrszolgálat egyik feladata a terület ellenőrzése – ismertette dr. Bede Sándor rendőr ezredes. A rendőrkapitány hozzátette, a közterületi alkoholfogyasztás, a koldulás, a közerkölcs megsértése, a garázdaság senkitől sem elfogadható, és hangsúlyozta, ilyet bárki elkövethet, a rendőrség minden renitenssel szemben intézkedik – sorolta is, hogy mennyi történt, és hogy mennyi helyszíni bírságot szabtak ki. Elmondta: azokkal szemben, akik csak részegen ülnek vagy fekszenek a padokon, nem tudnak fellépni, legfeljebb kérhetik a rendeltetésszerű használatot. A járókelőktől kevés olyan bejelentés érkezett, hogy zaklatnák őket, inkább a jelenség az, ami zavaró.