Zalai Mihály: a jövőben is a települések igényei alapján fejlesztünk

– Zárul a 2014 és 2020 közötti ciklus. Mik voltak a célok, mennyi pénz érkezett hány beruházásra a TOP keretében?

– Egyrészt olyan, a gazdaság fejlődését segítő infrastruktúrák kiépítésében gondolkodtunk, amelyek új beruházásokat és új adóbevételeket teremtenek, új munkahelyeket hoznak létre és meglévőket tartanak meg. Ezt a célt szolgálta a 21 ipari park, a 6 inkubátorház, a 21 turisztikai fejlesztés, a 41 piacfejlesztés szerte Békés megyében a kistelepülések számára. Másrészt a beruházások a környezet- és klímavédelmet szolgálták, illetve olyan szolgáltatások fejlesztését tették lehetővé, amelyekkel az életminőség javítható. Hiszen egy helység és a megye lakosságmegtartó képessége azon múlik, tudnak-e a települések olyan szolgáltatásokat nyújtani, amelyek megfelelnek a 21. század követelményeinek. Nyolcvanhat óvodai, bölcsődei beruházás indult, de a szociális és egészségügyi szolgáltatások szintén bővültek. Összességében 518 fejlesztésre érkezett forrás. És bár 58 milliárd forintos keret állt rendelkezésre, eddig 72 milliárd forintot költöttünk el. Ez azért lehetséges, mert a megyei önkormányzat többször kezdeményezte a pályázati lehetőségek újranyitását, és mivel tudtuk teljesíteni a vállalásokat, az indikátorokat, újabb és újabb pályázatokat lehetett beadni. De a 72-vel sincs vége, előreláthatólag csaknem 80 milliárd forint értékben kötnek a Békés megyei nyertesek támogatói szerződéseket – Békéscsabán kívül, mivel a megyeszékhely önálló kerettel rendelkezett.

– Mi várható a 2021 és 2027 közötti pénzügyi ciklusban?

– A TOP folytatása a Versenyképes Magyarország Operatív Program (VMOP) lesz. Elkészült a területfejlesztési koncepció felülvizsgálata, valamint a program is, amit most véleményezhetnek a települések, a javaslataikat pedig beépítjük. Ahogy a TOP-nak, a VMOP-nak is három alapdokumentuma van, a harmadik az integrált területi program lesz. Ez a VMOP forgatókönyve, ebben szerepel majd például, hogy milyen szempontok alapján bírálnak el egy-egy pályázatot, mekkora forrásból gazdálkodhatunk, amit eddig nem lehet tudni. Az biztos, hogy Békéscsaba is a megyei program része lesz, ezért sokat tárgyaltunk a megyeszékhellyel az elmúlt időszakban. Arra számítunk, hogy legalább akkora forrás érkezik Békés megyébe, mint korábban. A kormány továbbra is fontosnak tartja, hogy folytatódjon a kelet-, délkelet-magyarországi régió felzárkóztatása, így várhatóan több forrás felett hozhatunk döntéseket, mint Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom vagy Fejér megye.

– Lesznek újdonságok? Figyelembe veszik a települések igényeit?

– Újdonság, hogy lesz lehetőség a belterületi utak, járdák felújítására, a szakrendelők korszerűsítésére, illetve az általános és középiskolák felújítására, eszközzel való ellátására. Ezekben most vannak hiányosságok, amiket pótolni kell. Ahogy a TOP, úgy a VMOP esetében is fontos, hogy alulról építkezik. Azzal kezdtük a program előkészítését, hogy megkerestük a településeket, a személyes találkozások helyett most a járvány miatt intenzív levelezés folyt, és elkezdődtek járási szinten is az online egyeztetések a települések vezetőivel. A TOP is azért volt sikeres, mert olyan pályázati lehetőségek jelentek meg, amelyek valós igényeket szolgáltak ki. Továbbra is két kitörési pontot határoztunk meg. Ezért fontos lesz a gazdasági infrastruktúra fejlesztése, ahol indokolt, ipari parkok és inkubátorházak építése, valamint a turizmus, hiszen egyszer vége lesz a járványnak. Békés megye olyan adottságokkal bír, amelyekkel élni kell – a termálvizek mellett gondolok itt a Körösök vidékére, a horgászokra is –, az idegenforgalom erős ágazata lehet a megye gazdaságának. Sokan megtalálhatják benne a számításaikat, amivel csökkenhet a munkanélküliség.

– Mennyiben befolyásolta a megyei önkormányzat életét a koronavírus-helyzet?

– Jelentősen. Ha csak a hivatalra gondolok, az előző év első felében a helyszíni ellenőrzések leálltak, de az élet nem állt meg, hiszen a fejlesztéseknek folytatódniuk kell. A megyeházán egy irodában lehetőség szerint csak egy szakember dolgozik, a nagyobbakban is csak legfeljebb kettő. Egyre több megbeszélés online zajlik. Korábban hetente mentem Budapestre, most az online térben zajlanak a minisztériumokkal, más hatóságokkal közös egyeztetések is. De ez csak a hivatal. Ki kell emelni, hogy azok, akik a járvány elleni védekezésben részt vesznek, extrém terhelésnek vannak kitéve. A Takács Árpád kormánymegbízott vezette megyei védelmi bizottság tagjaként én is figyelemmel követhetem azt a munkát, amit a kórházi dolgozók, az orvosok, a szociális szféra munkatársai, a rendőrök, a tűzoltók végeznek. Embert próbáló éven vannak túl, és nekik köszönhetően Békés megye a lehetőségekhez képest jól teljesített. A megyei önkormányzat is igyekezett tevékenyen részt venni a védekezésben, segíteni az első vonalban dolgozók munkáját. Elindítottuk a Békés megyei összefogás weboldalát, önkéntes felajánlásokat és anyagi segítséget várva. Egy alszámlát hoztunk létre, amire belső átcsoportosítással mi is utaltunk ötmillió forintot. A forrásból vásároltunk a 12 mentőállomás számára például szárítógépet, mosógépet, tévét; a rendőrségnek informatikai eszközöket; a tűzoltóságok számára használati tárgyakat; valamint a központi kórháznak két műszert; az orosházi kórházban pedig az oxigénhálózatot bővítettük.

Szeptemberben megrendeznék a Megyenapot

– A Megyenap a Békés megyei identitás fontos ünnepe – hangsúlyozta Zalai Mihály. Tavaly korlátozott módon zajlott, csak a vásár részét tartották meg a járvány miatt. A kézművesekkel beszélgetve jött az ötlet, hogy ha a termelők nem tudnak karácsonyi vásárokon részt venni, akkor szervezzenek számukra online formában vásárt. Csaknem negyvenen jelentkeztek, a visszajelzések alapján sikeres volt az akció, azért addig folytatják, amíg a korlátozások tartanak, hogy ezzel segítsék a termelők munkáját. Az elnök hozzátette, nem szabad, hogy feledésbe merüljön a Megyenap, ezért azt idén szeptemberben is megrendezik.

Eszközöket vesznek a kórházaknak

Zalai Mihály elmondta, egyszerre zárják és indítják a magyar-román határon átnyúló Interreg programokat. A legjelentősebb projekt megvalósítás előtt áll, január 15-én adták be a megyei közgyűlés döntése alapján átdolgozott pályázatot. Az változatlan, hogy 980 millió forint értékben eszközökkel fejlesztik az orvosi ügyeleteket. A civil partnerek helyett viszont a járvány miatt a kórházakat vonták be a projektbe, így 1 milliárd forint értékben kap eszközöket az orosházi kórház, 2,4 milliárd forint értékben pedig a megyei központi kórház. Kiemelte, bíznak abban, hogy rövid határidőn belül értékelik a pályázatot, és 2022 első felében meg is érkezhetnek az eszközök.