Engedélyezték a rágcsálók kémiai úton történő irtását

Jelenleg foltszerűen figyelhető meg a rágcsálók elszaporodása Békésben – tájékoztatott a megyei agrárgazdasági kamara. Battonya, Bélmegyer, Csárdaszállás, Dombegyház, Kamut, Medgyesegyháza, Mezőkovácsháza, Nagyszénás és Orosháza környékéről jeleztek fertőzött gócpontokat.

– A kémiai védekezéssel még kevés gazdálkodó él jelen pillanatban, de a felsorolt településeken megkérdezett gazdálkodók egyöntetű véleménye, hogy szükséges lesz az elkövetkező időszakban ez a fajta védekezési forma – árulta el dr. Kulcsár László, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke. Hozzátette: a mezei pockok ellen agrotechnikai, mechanikai, biológiai és kémiai módszerekkel lehet védekezni.

– Békés megyében jelenleg szükséghelyzeti engedéllyel lehet védekezni az ügyfél kérelmére a Magyarországon nem engedélyezett Pocok Tox rágcsálóirtó szerrel. Kérelmezni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóságán lehetséges. Felhasználása viszont szigorú előíráshoz van kötve, többek közt kizárólag növényorvos felügyeletével történhet

– hívta fel a figyelmet dr. Kulcsár László.

Az előírások betartásának fontosságát hangsúlyozta Zuberecz Tibor megyei fővadász is. Kiemelte, a talaj felszínére tilos a csalétket kiszórni, mivel az nemcsak a pocokra, hanem a többi élőlényre is veszélyes lehet. Kizárólag a rágcsálók járataiba lehet azt kijuttatni, a járatkezelés pedig hóval borított területen már nem végezhető. Ezenfelül, mint megtudtuk, a kezelt területen élő vadak viselkedését figyelemmel kell kísérni, és a kezelések során vadgazdálkodási szakember segítségét kell igénybe venni. Gondoskodni kell a vadak riasztásáról vagy a területtől történő távol tartásukról, illetve biztosítani kell, hogy a kezelt helyszínen esetleg elhullott állatokat illetéktelen személy vagy ragadozó, dögevő állat ne szedje össze. Amennyiben a területen úgynevezett ülőfákat helyeztek ki a ragadozó madarak részére, a kezelés nem végezhető el.

Ez utóbbi egyébként az egyik biológiai védekezés a mezei pockok ellen. Azaz a rágcsálók természetes ellenségeinek, köztük is leginkább a ragadozó madaraknak a környékre csalogatása. Ez történhet az egerészölyveket csalogató T alakú ülőfák kihelyezésével a földekre, vagy a baglyok számára műfészkek telepítésével a környékre. A madarakon kívül a borzok, a menyétek, a görények, a rókák és a hermelinek is ritkítják az állományt. Emellett léteznek még agrotechnikai megoldások, melyek jellemzően talajművelési munkálatokból állnak, és a járatok, fészkek megsemmisítését célozzák, vagy éppen mechanikai védekezés, mint például a csapdázás.

A túlszaporodás okozta stressz miatt összeomlanak

Hazánkban kártevő a mezei pocok, és ahol mezőgazdasági művelés folyik, ott szinte mindenhol megtalálható – árulta el a megyei agrárkamara. Ez a státusza több okra vezethető vissza: az egyik, hogy szinte bármilyen növényi anyagot megeszik, válogatás nélkül. Tápláléka nagy részét magvak, füvek, gyökerek, bogyók, gyümölcsök teszik ki, de lerágja a fiatal fák kérgét is, a kukoricacsövön felfutva pedig kirágja a szemet. Télen az eltárolt terményt is károsíthatja.

Ráadásul nemcsak közvetlen, de közvetett károkat is okoz, ugyanis ürülékével szennyezi a terményeket, és betegséget is terjeszt.Rendkívül gyorsan szaporodik, évente akár öt-hat, kedvező időjárási körülmények esetén akár tíz generáció is kifejlődhet. A megfigyelések szerint három-hat évente olyan mértékben túlszaporodnak, hogy tömeges vándorlásba kezdenek, és később épp a túlszaporodás miatt kialakult stresszhatás következtében a populáció magától összeomlik, de addig rengeteg kárt tudnak okozni.