A földár emelkedett, előnyben a helyiek

Dr. Rákóczi Attila, a Békés Megyei Kormányhivatal főigazgatója elmondta, a változások érintik többek között a helyi földbizottságok feladatait és eljárását. A kormányhivatal számos területen kapcsolódik az agráriumhoz, a gazdákhoz, nem véletlen, hogy együttműködési megállapodást kötöttek az agrárkamara megyei szervezetével.

Dr. Kulcsár László, a NAK megyei elnöke kiemelte, a helyi földbizottsági feladatokat a agrárgazdasági kamara területi szerve látja el. 2017-ben a helyi földbizottság 2464, tavaly 2524 adásvételi szerződést bírált el.

A földárak lassú emelkedése a tavalyi évben is folytatódott megyénkben. Békéscsabán hektáronként átlagban hárommillió forintot kértek és adtak egy hektár földért, 65 ezer forint volt aranykoronája. Ugyanazek az adatok Gyomaendrődön: 1.9 millió Ft/ha, 67 ezer Ft/AK, Orosházán 2,5 millió Ft/ha, 68 ezer Ft/AK, Mezőkovácsházán 2,8 millió Ft/ha, 69 ezer Ft/AK, Szeghalmon 1,1 millió Ft/ha, 63 ezer Ft/AK.

– Tavaly a földárak a korábbi évekhez képest 19 százalékkal nőttek, így az országos hektáronkénti átlagár 1,6 millió forint körül alakul – hangsúlyozta dr. Kulcsár László. – A legnagyobb áremelkedés a Dél-Alföldi régióban mutatkozott, itt 1,8 millió forint a hektáronkénti átlagár.

Dr. Cseszlai István, a NAK stratégiai igazgatója kiemelte, változtak az elővásárlási jogosultságok is, a helyben lakó szomszéd előrébb került az elővásárlási rangsorban. Változás még, hogy azok is élhetnek a helyben lakó szomszéd ranghelyen elővásárlási/előhaszonbérleti joggal, akiknek ugyan szomszédos a földjük, de a településhatár elválasztja őket.

Az állattartókkal és a földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítását, feldolgozását vagy ökológiai gazdálkodást folytatókkal immár egy ranghelyen jogosultak az elővásárlási és előhaszonbérleti jogra azok, akik kertészeti tevékenységet végeznek vagy vetőmagot állítanak elő. A visszaélések kizárása céljából mindemellett szigorodnak az állattartói minőség feltételei is, hiszen mostantól egy év helyett előzetesen már három év állattartói tevékenységet kell igazolni, és fontos, hogy ezt az elővásárlási lehetőséget kizárólag csak helyben lakó földművesek tudják majd igénybe venni.

Dr. Kulcsár László hangsúlyozta, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmát szabályozó, illetve az agrárium szereplőinek versenyképességét javító törvénymódosításokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége kezdeményezte.

Már nem átmeneti jelleggel

A földbizottságok kiemelt szerepet töltenek be a földforgalom ellenőrzésében. Ennek megerősítése érdekében a jövőben már nem átmeneti jelleggel látja el ezen feladatokat az agrárkamara. A bizottságok tagjai továbbra is helyi ismeretekre alapozva adnak ajánlást a megyei elnökség részére, akik ez alapján fogalmazzák meg állásfoglalásukat a földügyekben.

Dr. Kulcsár László elmondta, eddig, amennyiben ezen állásfoglalással valaki nem értett egyet, az az önkormányzatokhoz nyújthatott be kifogást. A törvénymódosítás eredményeképpen a képviselő-testületek a jövőben már nem vesznek részt az eljárásban, a döntést a kormányhivatalok hozzák meg a kamara állásfoglalása alapján. A kormányhivatal döntésével szemben is van lehetőség jogorvoslatra a bíróság előtt. Fontos változás azonban, hogy a bíróság a döntést nem változtathatja meg, csak új eljárást rendelhet el. Vagyis nem bírálhatja felül a gazdálkodók állásfoglalását, ennek révén a jövőben erősebb lesz a helyi gazdálkodók szerepe a birtokpolitika alakításában.