Gasztroturizmus

2022.06.11. 08:00

Csábító a kolbász és a pálinka

Békés megyében a gasztroturizmus az idegenforgalom egyik legfontosabb, legvonzóbb ága. A hungarikumokra, a csabai és a gyulai kolbászra, a pálinkára és egyéb hagyományos ételremekekre, a szilvás gombóctól a haluskáig, egész fesztiválok épültek rá, amelyek számos turistát vonzanak. A fesztiválokon és a hozzájuk társuló kiegészítőprogramokon keresztül a látogatók megismerhetik az adott települést.

A csabai Csabán az igazi!

Nem kérdés, hogy a gasztrofesztiválok közül a legtöbben a Csabai Kolbászfesztiválra érkeznek. Hégely Sándor igazgató kiemelte, az idei, október 20–23. közötti, immáron 25., jubileumi rendezvény a hagyományos, közkedvelt versenyek, disznóvágás-bemutatók mellett számos újdonsággal és meglepetéssel is szolgál majd.

A rendezvénynek immáron második alkalommal ad otthont a CsabaPark, amely a városi sportcsarnokból költözött oda, szlogenjük pedig változatlan: A csabai Csabán az igazi! A rendezvényre nemcsak a régióból, hanem az egész országból, sőt egyre több más országból is érkeznek, készült itt már ausztrál kengurukolbász, de japán és thaiföldi specialitás is.

– A programok továbbra is a helyi gasztronómia csúcsát jelentő kolbász köré szerveződnek – ecsetelte Hégely Sándor. – Mindeközben megjelenítjük a régió hagyományait és népművészetét. Még inkább nyitunk a fiatalok felé, ez a koncertekre vonatkozóan ugyanúgy igaz, mint például a gyermekek és a fiatalok számára meghirdetett kolbászkészítő versenyre. Alapelem maradt ugyanakkor a disznóvágások bemutatása, a disznótorok hagyományának továbbadása. A kolbásztöltő versenyek egyre több csapat részvételével zajlanak. A friss kolbászt készítők megmérettetésére 750–850 csapat nevezése várható, de az ifjúsági töltőversenyeken is több mint 200 csapatra számítunk, az óvodásoktól az általános és a középiskolásokon át a főiskolásokig, az egyetemistákig. A fiatalokat igyekszünk minél nagyobb számban megszólítani, hogy jöjjenek, ismerjék meg, miként zajlik egy disznótor, tanulják meg, miként készül a kolbász, a töltött káposzta.

A Csabai Kolbászklub a város egyik legjelentősebb civil szervezete, tagjai a fesztiválon saját sátrat működtetnek megannyi disznótorossal. Több éve folytatják akciójukat, amelynek lényege, hogy „Minden csabai gyereknek legyen saját kolbásza!” Szinte hetente töltik a kolbászt a fiatalok a kolbászklub tapasztalt tagjai segítségével.

A gyulaival kell kezdeni

Gyulán hosszú évekig a kolbász- és sódarmustra nyújtott a csabai kolbászfesztiválhoz hasonló sertéstermék-kínálatot, valamint hangulatot. A legutóbbi időkben mindez már több rendezvényre oszlott el. A gyulai rendezvényeken természetesen a gyulai kolbász áll a középpontban. Dékány Ferenc többször is kolbászkirállyá koronázott hentesmester már a 88. életévében jár. A hosszú élet titka szerinte roppant egyszerű: a kolbászt nem kenyérrel kell enni, hanem kolbásszal. És az sem mindegy, milyen sorrendben.

– Gyulaival kell kezdeni, mert a kolbászikrek közül – hiszen egy anyaméhben fogantak a csabaival – ez a lány karcsúságával, kecsességével, vagyis ez páros, vékony csemegekolbász. Aztán jöhet a csabai, a fiú. Ez masszív, kuláréba töltött vastagkolbász, markáns, csípős az íze. A legjobb pedig az, ha mindkettőből bőven van a kamrában. A gyulaiba kevesebb pirospaprikát tesznek, helyette bors kerül bele. A csabai kolbász csak a négy alapfűszert ismeri, a sót, a fokhagymát, az őrölt fűszerpaprikát és a köményt.

A pálinka fővárosa

Míg Békéscsabát a kolbász, addig Gyulát a pálinka fővárosaként emlegetik. Nem véletlenül, hiszen ebben az évben szeptember 15–17. között immár a 22. fesztiválnak adhat otthont a város, a várkert. Ahogy Prohászka Béla, a Magyar Nemzeti Értékek és Hungarikumok Szövetségének alelnöke fogalmazott, a pálinka a magyar emberek nemzeti büszkesége, a magyar gasztronómia nem képzelhető el a kitűnő hungarikum nélkül.

A fesztivál kísérőrendezvényeként meghirdetik a Brillante – 2022 Nemzetközi Pálinka- és Párlatversenyt, amelyre magánfőzők és bérfőzetők párlatait várják. A rendezvény másik kiemelt kezdeményezése a nemzeti összetartozás pálinkájának palackozása, amely az anyaországon belüli pálinkákból és a határon túli (vajdasági, erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, drávaközi, Mura-vidéki) párlatokból készül ebben az évben is. Az idei az alma éve lesz.

Ha pálinka és verseny, a békéscsabai Árpád Pálinka manufaktúrája sem maradhat ki. A Kárpát-medence legnagyobb, 2177 tételszámmal megrendezett versenyévé nőtte ki magát a Quintessence 2022. A verseny legjobb kereskedelmi főzdéje címet az Árpád Pálinka érdemelte ki. A legjobb kereskedelmi pálinkának pedig az Árpád Prémium érlelt szilvát választották.

Nagy Árpád főzőmester elmondta, a szilváért kapott díj azért is nagyon kedves a szívének, mert saját szilvaültetvényükről származik a gyümölcs, amelyet cefréznek. Rekordot értek el azzal, hogy tíz pálinkájuk érdemelte ki a champion díjat, vagyis a nedűt a kategória aranyérmes pálinkái között is a legjobbnak találták. Íme, a lista: az érlelt szilva mellett birs, cseresznye, meggy, kajszibarack, vilmoskörte, egyéb párlat, egyéb egzotikus gyümölcs, fekete berkenye, fahordóban érlelt pálinka. Aranyérmeik száma ennél is több, mégpedig tizenhárom.

Kóstolja meg a haluskát!

A haluska sem maradhat ki a gasztronómiai csúcsteljesítmények sorából. Ez egy jófajta, tájjellegű szlovák étel. Készítésében, kínálásában élen jár Békéscsabán a Frankó Tanya és Haluskaház. Közösségüket a Gróf Széchenyi Család Alapítvány különdíjban részesítette a hagyományok ápolásáért, Bartolák Mária tulajdonos pedig Az év tanyája versenyen kétszer is átvehette a közönségdíjat.

– Negyven évvel ezelőtt nem telt el úgy egy hét, hogy a csabai családok pénteken vagy szombaton legalább egyszer ne egyenek haluskát, ez a szokás azóta szép lassan kiszorult az életünkből – ecsetelte Bartolák Mária. – Ezen változtattunk a magunk eszközeivel hat esztendővel ezelőtt. Tájházunkban hagyományos körülmények között készítjük a haluskát, valamint átadjuk a hozzánk látogatóknak a fortélyokat.
Bartolák Mária megemlítette, hogy az őket felkeresők egy náluk töltött napon kiélvezhetik a tanyasi élet minden pillanatát. Megismerkedhetnek a konyha- és fűszerkerttel, a jószágokkal.

– A Frankó Tanya képviseli mindazt, ami megmutatja, miként lehet ma a város szívétől három kilométerre, tanyasi körülmények között élni úgy, hogy mindent magunk termelünk meg. A tanya körül öt hektáros földterületen gazdálkodunk önellátó módon – részletezte a tulajdonos. – Nagy örömünk, hogy 200 méterre innen sikerült megmentenünk és visszaállítanunk eredeti állapotába egy régi tanyát, amely 1862-ben épült fel, és megvan még az eredeti szabad kéménye. Ez a Petrovszkiék tanyája, az ingatlan eredeti tulajdonosa 1822-ben született.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!