A hét embere a királynőt is lenyűgözte

— Kissé meglep, hogy a szobában számítógépet látok. Kié?
— Az enyém. Meg kellene tanulni használni, de annyi dolgom van, hogy nem nagyon jut rá időm.

— Kutatja például Békéscsaba helytörténetét. Öt évvel ezelőtt adták ki munkásságáról az Ötven éve a mesterségben című kötetet. Ebben szerepel, hogy Erzsébet, brit királynő fogadására készített alkalmi kártyát. Találkozott is az angol uralkodóval?
— Nem, ahogyan idősebb George Bush amerikai elnökkel, Indira Gandhival, India miniszterelnökével sem, pedig az ő fogadásukra is készítettem menükártyát. A külügyminisztérium protokollosztálya 1973-ban talált meg, hogy dolgozzak nekik. Azt beszélik, amikor Erzsébet királynő tiszteletére Bugacpusztán pikniket rendeztek, az uralkodónő eltette a táskájába a menükártyát és többször elővette, hogy megcsodálja. Állítólag korábban a menü- és ültetőkártyák mind ott maradtak az asztalon a fogadás után, az enyémeket mindenki hazavitte.

— Békéscsabán nyomtatták ezeket a lapokat?
— Igen. Mindig ott voltam, amikor készültek. A kisebb hibáknál sokszor mondták a munkatársaim, nem számít, úgyse veszi észre senki. Én nem alkudtam meg. Ha egy tipográfus vagy nyomdász a kezébe veszi a műveimet, ne találjon benne kivetnivalót. Egyszer elkészítettem a világ legkisebb, 7×7,5 milliméteres bélyegét Amerika felfedezésének 500. évfordulójára. A posta meg akarta bírságolni a nyomdát, hogy a bélyeg szót mertük használni. Amikor mondtam, hogy ezen nincs ár, nem lehet vele levelet feladni, kissé megnyugodtak.

— A napokban mutatta be Békéscsaba első újságját, a Békésmegyei Közlönyt, amelyet 135 éve adtak ki először. Honnan ismerte a lapot?
— Sokat forgattam, amikor Békéscsaba helytörténetét kutattam. Ebben mindig pontosan találtam meg az adatokat, azokat is, amelyek esetenként a lexikonokban tévesen jelentek meg. Véletlenül kezdtem helytörténettel foglalkozni. Tizennyolc éve Pap János, az akkori polgármester felkért, hogy tervezzem meg a városi újság arculatát. Végül ebben indult el a régi és a mostani Békéscsabát bemutató sorozatom.

— Aktív nyugdíjas. Mikor jött el a nyomdából?
— Negyven év után léptem ki, amikor privatizálták és elküldték az összes tipográfust. Ötvenhat évesen önszántamból előzetes nyugdíjba mentem.

— Látom, még mindig fáj erről beszélnie. Térjünk át vidámabb témákra, a miniatűr újságokra. Miért kezdett ezzel foglalkozni?
— Mert Amerikában elkészült a világ legkisebb újságja, amit egy évvel később, 1989-ben übereltem. Egy centivel kisebbet készítettem, mint az amerikai, a Békés Megyei Népújságból, a Hírlap elődjéből. Végül azért nem kerültem be a Guinness-rekordok könyvébe, mert azt hitték, ez nem egy önálló újság, csak az eredeti kicsinyített mása. Holott ha azokat a betűket lekicsinyítjük, az olvashatatlanná torzult volna. Végül többször megdöntöttem a rekordot, a legutóbbi Csabai Mérleg 19×28 milliméteres és szintén olvasható, lapozható. A miniatűr lapok láthatók Mainzban és az aacheni újságmúzeumban. Németországban a világ legérdekesebb könyvei, újságjai, többek között a Gutenberg-bibliák mellett szerepelnek a műveim, ami csak nagyobb szó, mint a Guinness-ben gombócevésekkel versenyezni.

Gécs Béla tanította is a nyomdásztanulókat, akik máig szívesen emlékeznek a szerény, halk szavú oktatóra, akit csak igen nehezen lehetett kihozni a béketűrésből. A 71 éves szakember technikailag analfabétának tartja magát, hiszen saját bevallása szerint nem tud megszerelni egy biciklit, de ha az idő engedi, máig kerékpározik. Amióta két éve a szíve rendetlenkedett, nem végez nehéz fizikai munkát, azaz már nem kapálja fel a kertet, de a fákat még megmetszi. Esténként olvas, tévét néz, elsősorban az utazással kapcsolatos műveket és a történelmi filmeket szereti. Sokat foglalkozik a kutyájával, amely mindent megtesz, hogy felhívja magára a gazdi figyelmét.

Gécs Béla tanította is a nyomdásztanulókat, akik máig szívesen emlékeznek a szerény, halk szavú oktatóra, akit csak igen nehezen lehetett kihozni a béketűrésből. A 71 éves szakember technikailag analfabétának tartja magát, hiszen saját bevallása szerint nem tud megszerelni egy biciklit, de ha az idő engedi, máig kerékpározik. Amióta két éve a szíve rendetlenkedett, nem végez nehéz fizikai munkát, azaz már nem kapálja fel a kertet, de a fákat még megmetszi. Esténként olvas, tévét néz, elsősorban az utazással kapcsolatos műveket és a történelmi filmeket szereti. Sokat foglalkozik a kutyájával, amely mindent megtesz, hogy felhívja magára a gazdi figyelmét. -->