Lángos és mák

Mákom volt tegnap még úgy is, hogy nincs is mákom. Az egyik békéscsabai lángossütödét kerestem fel, hogy megnézzem, mennyibe kerül a meleg lángos, ha már bajnok lett a Ferencváros. Szóval, a simát 480 forintért, a tejfölöst 620-ért, a sajtos-tejfölöst 870 forintért kínálták. A legdrágább lángosért 1100 forintot kell fizetni, de az már tele van hússal, vagy éppen juhtúróval az egyéb összetevők mellett.

Igazából azért volt mákom, mert a Balatonnál már az előszezonban is egy ezrest kérnek egy sima lángosért, a sajtos-tejfölös 1900-ba, a tonhalas 3600 forintba kerül. Természetesen Békéscsabán és a Balatonnál is ezek kiragadott árak. Csabán biztosan van drágább lángossütő, és a Balatonnál is biztosan akad olcsóbb lángos.

Hogy azt miért írtam, hogy nincs mákom? Mert a növényre gondoltam, ami mostanában Békésben is gyönyörűen virágzik, jó termésre, és megfelelő átvételi árakra számítanak a gazdák. Régen mi is termesztettünk a családdal mákot édesapám vezetésével. Egyeltem kakukkfüvet, fattyaztam kukoricát, de a máktörésnél kínzóbb munkát nemigen éltem meg. A forróságban kellett törni, mert akkor jött le a legjobban a gubó a szárról, amúgy csak nyúlt az egész növény.

Ettől függetlenül a mákos bejglit és a mákos tésztát is szeretem, hasonlóan a lángoshoz. Nekem nagyon jó a csabai 480 forintos, hazaviszem, és otthon azt teszek még rá, amit csak akarok. Közben beteszem a KFT együttes Balatoni nyár című számát, és ahogy mondják, elvagyok, mint a befőtt.