Kassza

Vásári Erzsébet

Folyton visszatérő vitahelyzet az önkiszolgáló kasszák kérdése. Van, aki szereti, mert a saját tempójában halad a fizetésnél, más hallani sem akar róla különböző okok miatt. Véleményem szerint mindkét oldalnak lehet igazsága. Hiszen tény, hogy az önkiszolgáló kasszánál gyorsabban végez az ember, mert abból eleve több van, és igen ritka, hogy ott sor alakuljon ki. Ugyanakkor mégis személyesebb a hagyományos kassza, ráadásul azt igénybe véve az eladónak is biztosabb a munkája. 

Ami miatt pedig különösen sokan nem hajlandók maguk intézni a kasszázást a vásárlók közül az az, hogy a termékek árát nem csökkentették azért, mert kevesebb munkaerőre van szükség az önkiszolgáló rendszer miatt. Ez utóbbi pedig talán jogos elvárás is lenne a vevők részéről. Hiszen ha belegondolunk: furcsa lenne, ha beülve a fodrászunkhoz, kezünkbe adná az ollót, a fésűt és a hajszárítót, majd arra kérne, mossuk meg, vágjuk le és szárítsuk meg magunknak a hajunkat, miközben a végén a szokásos árat számolná fel nekünk...

Ugyanígy a többi szolgáltatásban sem csak az árut, vagy a végeredményt kapjuk meg, hanem azt valaki át is adja, vagy el is végzi nekünk, és főként helyettünk. Ezért is fizetünk. Mert ha nagyon akarnánk, a legtöbben le tudnánk vágni a hajunkat, meg tudnánk varrni a ruhánkat, főznénk és még kenyeret is sütnénk otthon, de a szolgáltatói világ megengedi azt, hogy a munkánkkal és a családunkkal foglalkozzunk, miközben a jövedelmünkből megfizetjük másnak a fent felsoroltakat. Tehát, amíg ugyanannyit fizetünk az áruért, addig biztosan lesznek önkiszolgáló pénztár kerülők is.

"Vannak, akik elvből sem hajlandók önkiszolgáló pénztárhoz menni"