Elhullott állatok

Papp Gábor

Az elhullott állatokkal kapcsolatos problémák évtizedek óta időről időre előkerülnek. Nem egyszerű a kérdés, hiszen sajnos az utakon nagyon sok négylábút ütnek el, de például egyes városokban az elszaporodott, majd elpusztult galambokkal is adódnak gondok. A tetemek rontják a településképet, illetve súlyos egészségügyi kérdéseket is felvetnek. S még sorolhatnánk a csak a részben megválaszolt, megoldatlan problémákat. Nem irigylem azokat, akiknek az a feladatuk, hogy tisztán tartsák a környezetet.

A problémák egy komoly részét azonban éppen azok a tulajdonosok generálják, akik közterületeken, eldugott vagy kevésbé eldugott helyen szabadulnak meg elpusztult állataiktól. Nem is olyan régen, néhány éve az is előfordult, hogy valaki egy szemetesbe dobta elhullott haszonállatát, de éppen a napokban is adódott hasonló gond éppen Békésben.

Nagyon sok dolog mentalitás és hozzáállás kérdése. Magyarország évszázadok óta átjáró kelet és nyugat között, Európa és a Balkán, két gondolkodásmód között, amelyek mindegyikében van jó és rossz is. Látjuk, hogy semmi sem fekete vagy éppen fehér. S két világ között megtalálni a megfelelő utat nem egyszerű feladat.

Alapvetően értékmérő, hogy egy-egy országban miként viselkednek az állatokkal, és miként kezelik a már nem élő állatok maradványait. Talán mindkét területen elindult valami az elmúlt években, de még nagyon sok a teendő mind a gyakorlatban, mind az említett mentalitásban. Ebben biztosan el kell hagynunk a Balkánt.