Segítség

Vásári Erzsébet

Mondhatni pillanatok alatt lett oda mindene annak az eleki családnak, amelynek szerda este leégett a háza. A családtagok között két gyermek is van, édesanyjukkal kilátástalan helyzetbe kerültek. Lakhatásuk ugyan átmenetileg megoldódott a nagymamánál, de a húsz év alatt felépített életük a házukkal együtt odalett. Csupán néhány berendezési tárgyat sikerült kimenteniük a barátok és ismerősök segítségével, mielőtt a teljes épület lángokba borult. De a ruhák, játékok, személyes tárgyak, amikhez sok emlék fűzte őket, szinte mind a tűz áldozatai lettek.

A fentiekből kiderül, hogy már az első percekben ott termett a segítség, az elekiek egy emberként fogtak össze, hogy mentsék, ami menthető. A segítő szándék pedig másnap sem hagyott alább, hiszen gyűjtést szerveztek a családnak, és a következő hetekben-hónapokban sem hagyják magukra őket. Egészen addig, amíg újra lesz igazi otthonuk. Kicsik és nagyok is így gondolkoznak Eleken, és nem csupán ennél az esetnél, hiszen ez az összefogás már többször is megvalósult a városban. 

Olyan civil élet folyik ott, ami példamutató. Legyen szó a bajbajutottak segítéséről, a városi templom felújításáról, vagy egy közösségi eseményről, az összefogás mindig adott. Különleges dolog ez a mai világban, amikor az emberek egyre távolodnak és elhidegülnek egymástól, és még a szomszédok is idegenek egymásnak, akár hosszú éveken át. A személyes találkozások hiányáról nem is beszélve, amit szinte teljesen átvett az online kapcsolattartás. Mégis léteznek olyan reményt nyújtó helyek, mint Elek, ahol az emberek a másikért is képesek megmozdulni.