Bújócska

Társasjáték-délutánt szervezett gyermekeknek és felnőtteknek is a Békés Megyei Könyvtár a napokban. Remek kezdeményezésről van szó, hiszen ki az, aki nem szeret egy kicsit játszani. Lépegetni előre a bábuval – és legfeljebb azon bosszankodni, hogy állandóan csak egyest dob, vagy leginkább azon örömködni, hogy folyton hatost –; megvenni egy egész vidámparkot vagy egy szállodát; esetleg mindenféle rizikó nélkül bemondani egy balgaságot egy olyan egyszerű kérdésnél, amelynél egy általános iskolás is tisztában van a válasszal.

Gyerekkoromból emlékszem a Gazdálkodj okosan társasjátékra, és hogy mekkora szám volt, amikor sikerült megvennem a szobabútort is a lakásba; vagy az ismert tévéműsor után a Kérdezz! Felelek címűre, ahol egyetlen mondat után megmondtam a helyes választ, ha éppen egy mesehős volt a feladvány. Emellett ott volt az a játék is – aminek a nevét senki sem tudta –, ahol el lehetett kapni és rabolni egymás bábuit. De egy dominóval, valamint két pakli francia és magyar kártyával is elvolt a család órákon át a négy fal között, ha éppen nem lehetett kimozdulni a lakásból.

Legyen azonban bármennyire is kidolgozott, kiváló ötletekből felépített egy társasjáték, szerintem van egy olyan játék, amelyet soha nem lehet überelni, felülmúlni. Végtelen egyszerű, hiszen egy nagyobb téren kívül semmi sem kell hozzá, ugyanakkor rendkívül szórakoztató, kicsiknek és nagyoknak. Ez pedig a bújócska. A társasjáték-délutánok után szerintem érdemes lenne egy ilyet is szerveznie a Békés Megyei Könyvtárnak, hiszen van annyira zegzugos az épület. Ahogy van a múzeumban zseblámpás tárlatvezetés, lehetne a bibliotékában zseblámpás bújócska – például halloween idején.