Vakáció

Vakáció – ez az a szó, amit minden tanév végén az osztálytársaimmal közösen írtunk fel a táblára, betűről-betűre. Minden évben variáltuk, más stílust adtunk a feliratnak, hol díszesebbek, hol színesebbek, hol pedig egyszerűbbek voltak a várva-várt betűk. Persze nem csak írtuk, hanem azzal együtt számoltunk is, méghozzá visszafelé a napokat, az áhított nyári szünetig. Feledhetetlen élmények ezek, még bő 15 évvel az utolsó iskolaév után is. Majd persze ugyanígy visszaszámoltunk a nyári szünet végén is, amikor már az új tanévet vártuk, tele izgalommal.

Június közepén vagyunk, és azok a bizonyos betűk most is íródnak a legtöbb iskolában, csak épp már nem a mi kezünk által. Most a gyermekeink rajzolják és díszítik a betűket, várják a szünetet úgy, mint mi sok-sok évvel ezelőtt. Valahol mi is várjuk, hiszen hiába "nehezebb" megoldani nyáron a felügyeletüket, mégis elfáradtunk velük együtt a hosszú tanévben, a kötött programokban. De már csak egyet kell aludni – ahogy a második osztályba készülő kislányom mondaná –, és végleg kicsengetnek a 2022/23-as tanévből. Kezdődik az élményekkel teli, hosszú szünidő. Jönnek egymás után a táborok, és a családi kirándulások, no meg persze az otthon ülős, unatkozós napok is. Én pedig már látom előre, hogy augusztusban ugyanúgy beindul a nagy várakozás náluk is, ahogy egykor nekünk, az új tanévre. Addigra talán nekem is "sok lesz a jóból", és még náluk is jobban várom majd az iskolát...