2023.12.24. 06:52
Meghatározó beruházások készültek el Gyulán
Több, Gyula városának életében fontos beruházás készült el a közelmúltban. Megújult a város egyik legfontosabb turisztikai attrakciójának számító Százéves Cukrászda épülete, amely már ismét meg is nyitotta kapuit a vendégek előtt. Elkészült a déli iparterület gazdasági szempontból kiemelten fontos fejlesztése, a Rosu utca korszerűsítése. Szintén befejeződött Gyula város települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztésének harmadik üteme, amellyel számos korábbi, csapadékvíz-elvezetéssel kapcsolatos problémát orvosoltak.
Forrás: Shutterstock
Ismét várja a vendégeket a Százéves Cukrászda
Miután befejeződött az épületét érintő felújítás, pénteken ismét megnyitotta kapuit a vendégek előtt a patinás gyulai Százéves Cukrászda. A beruházás egyaránt szolgálja a látogatók komfortérzetét, másrészt az ingatlan szempontjából is létfontosságú munkálatok készültek el.
Dr. Görgényi Ernő polgármester elmondta, önkormányzatuk egymilliárd forintot nyert komplex turisztikai fejlesztésre a Terület- és Településfejlesztési Operatív (TOP) Program kiírásán. A támogatás segítségével három beruházás, a Nagyváradi úti kerékpárút kiépítése, a Ladics-ház fejlesztése és a Százéves Cukrászda felújítása valósult meg. A kormány további mintegy 100 millió forintos forrást biztosított, amivel csökkent a város által biztosított önköltség összege.
A beruházás során felújították, kívülről szigetelték a pincét, a hatvanas években épített újabb épületet részben elbontották, korszerű, új kétszintes épület került az Esze Tamás utcai szárny helyére. A földszinten megmaradt a működő cukrászda, a vizesblokk átkerült a felújított földszintes épületrészbe, amit egy üvegfallal határolt folyosón lehet megközelíteni. Az eredeti helyiségméretet visszaállították, aminek köszönhetően megnőtt a vendégtér mérete. Az új épületben kapott helyet az új vizesblokk, a személyzeti kiszolgálás, az épületgépészet és az olyan technológiai elemek, melyek zavarták volna a főépület kialakítását. Az emeleten az előző évtizedek téves beépítéseit eltávolították, az eredeti alaprajzi elrendezést visszaállították, a tetőszerkezetet javították, szigetelték, a teljes fedést, héjazatot és bádogozást cserélték, az emeleti szint akadálymentesítése a folyosó végén elhelyezett lift segítségével valósult meg. A folyosóvéghez kapcsolódva kialakítottak egy vizesblokkot, ezzel a szint önálló használatának lehetőségét megteremtve, a kapualjban keretszerkezet nélküli edzett üveg bejáraton lehet az udvart megközelíteni. A Százéves Cukrászda a nyári főszezonban nyitva maradt, szeptemberben bezárták, majd karácsonyra újra megnyitották a vendégteret.
Dr. Görgényi Ernő és dr. Kovács József országgyűlési képviselő számos érdekességet osztott meg az épület történetéről. A Százéves Cukrászda, ahogyan az a 2015-ös örökségvédelmi kutatásból is kiderül korát tekintve a Dél-Alföld legértékesebb, emeletes polgárháza, melynek homlokzattagozódása 100 százalékig megmaradt. Az 1801-es tűzvész után, 1801 és 1803 között épült, tervezője és építője id. Czigler Antal, építtetője pedig Trachberger János nyugalmazott főhadnagy és felesége Dank Anna voltak. A földszinten már 1803-ban keleti csemege és édességüzlet üzemelt, ma pedig a vidéki Magyarország legrégebbi és eredeti berendezéseivel folyamatosan működő cukrászdájaként ismert.
A cukrászdát 1840-ben alapította Salis András cukrászmester.
Salis András 1841-ben vette feleségül Reindhardt János németgyulai cipész lányát, akinek rokona, Reinhardt József 1854-ben átvette a cukrászdát. Reinhardt József 1887-ben bekövetkezett halála után özvegye, Kontúr Róza vezette tovább az üzletet 1900-ig. Segédje, Balaskó Béla 1900 és 1907 között vitte tovább a hagyományokat. Az ő segédje, Lázár János 1907 és 1924 között gondoskodott a Reinhardt Cukrászda hírnevéről, majd özvegye, Lázár Jánosné 1947-ig működtette tovább. Ekkor szintén segédjének, János Imrének adta át az üzletet egészen 1984-ig. Nem lévén leszármazottja 74 éves korában eladta a városnak és azóta önkormányzati tulajdon. 1952-ben nevét megváltoztatták Százéves Cukrászdára.
A díszítő festések által meghatározott termekben korhű és eredeti biedermeier berendezési tárgyak láthatóak.
Különlegességek a cukrászdában
1840-ből maradt fenn a sarokterem fali polcállványzata, a két aranyozott favázával, és a fedeles cukorkásüvegekkel, valamint a régi edényeket őrző vitrines pult is.
Mivel a cukrászda mindig is közösségi hely volt, a boltozatok közepén feltárt falképek töredékei bizonyítják az 1984–1986 közötti helyreállítás során igyekeztek a reformkori hangulatot visszaidézni.
2004-ben és 2014-ben a cukrászda életében jelentős felújítást hajtottak végre, hogy továbbra is a legértékesebb gyöngyszeme maradhasson a Dél-Alföldnek és ez a csodálatosan szép cukrászda egyedi, különleges élményt nyújtson vendégeinek.
Balogh László és a Kézműves Cukrászat 2004 óta üzemelteti, és nagy becsben tartja a patinás cukrászdát, mely a város egyik leggyakrabban felkeresett ékköve.
Befejeződtek a kivitelezési munkák a gyulai Rosu utcában
Csaknem 1,35 milliárd forintból újult meg
Projekt címe: A déli iparterület fejlesztése Gyulán
Szerződött támogatás összege: 1,193 milliárd forint
Projekt azonosító száma: TOP-1.1.1-16-BS1-2021-00016
Befejeződött a Rosu utca közel 1,35 milliárd forint összértékű korszerűsítése nemrégiben. A beruházás során hét méter széles, 824 méter hosszú utat építettek, süllyesztett útszegéllyel. Az új útszakasz csatlakozik a Csabai úthoz és a 44-es főút Gyulát elkerülő szakaszához.
A pályázat keretében csapadékvíz-elvezető rendszert építettek ki, ivóvíz- és szennyvíz-vezetékeket fektettek le. Emellett átépítették a villamos hálózatot, kiépítették a közvilágítást, és távközlési alépítményt építettek.
A kivitelezés 1 milliárd 193 millió forint támogatásból valósult meg, a Terület- és Településfejlesztés Operatív Program (TOP) forrásaiból, A déli iparterület fejlesztése című projekt keretében. A beruházásra a gyulai önkormányzat közel 150 millió forint saját forrást biztosított.
A terület déli részén található a gyulai Airbus-gyár, a Satys felületkezelő üzeme, valamint több gyulai kisvállalkozás is működik. A közlekedők biztonságát szolgáló beruházás új vállalkozásokat is vonzhat a területre, így új munkahelyek létesülhetnek.
Tovább korszerűsítették a csapadékvíz-elvezetést Gyulán
A közelmúltban befejeződött fejlesztés-sorozat mintegy 400 millió forintból valósult meg
Befejeződött Gyula város települési környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztésének harmadik üteme. A közel 400 millió forintos projekt során Gyula tizenegy helyszínén valósultak meg fejlesztések.
A több mint 397 millió forintos, 100 százalékos intenzitású támogatás segítségével befejeződött projektnek köszönhetően régi csapadékvíz-, illetve belvízelvezetéssel kapcsolatos problémákat oldottak meg a településen. Tizenegy helyszínen, a város különböző részein valósítottak meg fejlesztéseket, elavult rendszereket újítottak meg, illetve új rendszereket is kiépítettek. A beruházások belvárosi, lakótelepi, kertvárosi és városszéli területeket egyaránt érintettek.
A fejlesztések részeként megépült 1384,9 méter zárt csatorna víznyelőkkel, 1193 méter földmedrű nyílt árok átereszekkel, 486,8 méter burkolt medrű nyílt árok átereszekkel és 212 méter új útburkolat a Popovits Jusztin utca és Esze Tamás utcában.
A projekt során a Tessedik utca, a Bem utca, az Esze Tamás utca, a Veress Endre utca, a Varsándi utca, a Popovits Jusztin utca, a városi körtöltés melletti árok Eminescu utca és Újülés utca közötti szakaszának, a Sport utca és a Gelvácsi 9 csatorna közötti szakasz, a Temesvári út – Kassai és Pozsonyi utca közötti szakasza – és a Brassói utca – Pozsonyi és Orsovai utca közötti szakasza közötti, a Paradicsomi lakótelep – Lahner György utca, Nagysándor József utca – közötti része és Bárdos-tó csapadékvíz-elvezetésének fejlesztése valósult meg.
A gyulai önkormányzat korábban két alkalommal nyert támogatást a most befejeződött projekthez hasonlóan a Terület- és Településfejlesztési Operatív Programban (TOP) a csapadékvíz-elvezető rendszer korszerűsítésére, és már tervezik a negyedik ütemet. Három ütemben, összesen több mint 1,1 milliárd forint értékű fejlesztések valósultak meg.
Az első ütemben 13 helyszínen zajlottak a munkálatok; 8245 méter csatorna épült; a meglévő 15 mellé létesítettek további négy belvízátemelőt; a nyolcból két záportározót pedig felújítottak csaknem 400 millió forint európai uniós támogatásból. A második ütemben 386,66 millió forintból a város 13 területén építették ki a megfelelő csapadékvíz-elvezető rendszert.
Az önkormányzat a közeljövőben nyújtja be a negyedik ütemre a pályázatot, amely leginkább a legalacsonyabban fekvő románvárosi városrész csapadékvíz-elvezető rendszerének felújítására, kialakítására fektetik majd a hangsúlyt. A tervek már elkészültek, jelenleg az engedélyezési eljárás zajlik.