Ukrán válság

2023.12.21. 06:24

Jövőre mozgósítanák a külföldön tartózkodó ukrán férfiakat

666. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Ukrán 22. gépesített dandár katonái egy D-44 85 mm-es tüzérségi löveggel lőnek orosz állásokat a kelet-ukrajnai Bahmut település közelében húzódó frontvonalnál 2023. december 7-én

Forrás: MTI/EPA

Fotó: Maria Senovilla

Ukrán drónt lőtt le az orosz légierő Kurszk felett

Az orosz légvédelem csütörtök este megsemmisítette az ukrán fegyveres erők egy UAV drónját Kurszk régió felett.

Szénbányákat ért támadás az ukrajnai Toretszkben

Orosz bombatámadás ért két szénbányát a kelet-ukrajnai Toretszk városában, három ember meghalt és legalább öt civil megsebesült csütörtökön – közölte az ukrán belügyminiszter.

Ihor Klimenko szerint két bomba csapódott be az egyik toretszki bánya területén. Egy ember meghalt, két másik pedig megsebesült.

Áramszünet volt, 32 bányász a föld alatt rekedt, de sikeresen kimentették őket.

Oroszország két bombát lőtt ki egy másik bányára is, két ember meghalt, további három pedig megsebesült – tette hozzá Kljmenko. Az épületek és a berendezések is megrongálódtak - írja a The Guardian.

Németország generátorokat és alkatrészeket küld Ukrajnába

Németország 88,5 millió eurós téli segélyt jelentett be Ukrajnának.

Az összegből a kritikus energetikai infrastruktúrához szükséges pótalkatrészek, javítások és berendezések, például generátorok és transzformátorok beszerzését és finanszírozását segítik.

Az ukrán védelmi miniszter jövőre mozgósítaná a külföldön tartózkodó ukrán férfiakat

A 25-60 év közötti, külföldön tartózkodó ukrán férfiaknak jövőre jelentkezniük kell az Ukrán Fegyveres Erők toborzóközpontjainál, ellenkező esetben szankciókat alkalmaznak velük szemben – figyelmeztetett Rusztem Umerov védelmi miniszter csütörtökön, nyugati újságíróknak nyilatkozva.

A Németországban élő, katonai szolgálatra alkalmas ukránoknak jövőre meg kell erősíteniük az ukrán hadsereget. Szankciókat fogunk alkalmazni azokkal szemben, akik nem tesznek eleget ennek a követelménynek

– mondta a tárcavezető a német Welt televíziónak és a Bild lapnak, illetve a Politico brüsszeli kiadványnak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett. Umerov úgy fogalmazott, hogy „meghívást” küldenek a külföldön tartózkodó ukrán hadköteleseknek, részletekbe azonban nem bocsátkozott, és azt sem árulta el, milyen szankciókkal akarják sújtani azokat, akik nem tesznek eleget ennek a „meghívásnak”.

A Welt internetes oldalán emlékeztet arra, hogy az ukrán hadsereg további 450-500 ezer katonát akar mozgósítani az orosz invázió visszaverésére. Ennek a lépésnek a pénzügyi és politikai feltételei azonban még nem tisztázottak, Volodimir Zelenszkij elnök pedig „érzékeny kérdésnek” nevezte a mozgósítást – írták.

Később Ilarion Pavljuk, a védelmi minisztérium sajtóosztályának vezetője az Interfax-Ukrajina hírügynökségnek cáfolta, hogy szankciókat kívánnak bevezetni. Aláhúzta, hogy „nincs napirenden” semmiféle büntetőintézkedés, jogi vagy bármilyen nyomásgyakorlás azokra a hadköteles ukránokra nézve, akik a felhívás ellenére nem térnek vissza a hazájukba. Szavai szerint az Umerovval készített interjúban „a hangsúly eltolódott”, mert csupán arról volt szó, hogy el kell juttatni a külföldön élő ukránokhoz, mennyire fontos a haza védelme.

Andrij Demcsenko, az ukrán határőrszolgálat szóvivője közben az Ukrajinszka Pravdának elmondta, hogy az utóbbi időben nem utazott el a korábbinál nagyobb számú 18-60 év közötti ukrán férfi Ukrajnából, éppen ellenkezőleg, decemberben több férfi tér vissza az országba, mint ahányan elhagyták azt. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a határőrök napi szinten mintegy száz olyan személytől tagadják meg a kiutazást, aki nem felel meg a határátlépés feltételeinek.

Vaszil Maljuk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) főnöke a Politicónak adott interjújában – amelyet az SZBU sajtószolgálata tett közzé – közölte: a biztonsági szolgálat fokozza tevékenységét az ellenséges vonalak mögött annak érdekében, hogy a háború minél közelebb kerüljön a Kremlhez, és a kiemelt célpontok között szerepelnek orosz hadihajók, katonai bázisok, fegyverszállítási logisztikai folyosók.

„Az SZBU célzott csapásokat hajt végre. Tűket szúrunk az ellenség szívébe. Minden különleges hadműveletünk egy meghatározott célt követ, és meghozza a maga eredményét. Mindez nehezíti az Oroszországi Föderáció hadviselési képességét Ukrajnában, és közelebb hozza a győzelmünket” – fogalmazott Maljuk. Szavai szerint a különleges szolgálat most azon dolgozik, hogy kiszorítsa az orosz fekete-tengeri flottát a Krímből. Hangsúlyozta egyúttal, hogy a nemzetközi jognak megfelelően cselekszenek. „Az SZBU műveleteinek nagy része Ukrajna területén zajlik – a Donbászban, a Krím félszigeten és a Fekete-tengeren. Ez a mi földünk, és minden lehetséges módszerrel felszabadítjuk a megszállók alól” – hangsúlyozta az SZBU vezetője.

Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője egy rádióinterjúban elmondta, hogy Oroszország – Ukrajna elleni inváziójának tavaly februári kezdete óta – 7400 darab különböző típusú rakétával és 3700 Sahid drónnal támadta az ország területét. Ezekből az ukrán légvédelem 1600 rakétát és 2900 drónt semmisített meg.

Az ukrán vezérkar csütörtöki harctéri helyzetjelentésében azt emelte ki, hogy az ukrán csapatok előző nap több mint harminc orosz támadást vertek vissza a dél-ukrajnai herszoni régióban. A vezérkar összesítése szerint az orosz hadsereg eddigi ukrajnai embervesztesége meghaladta a 350 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 14 orosz harckocsit, húsz tüzérségi fegyvert és 26 drónt.

Orosz oldalon harcoló ukránokat ítéltek börtönbüntetésre

Egy ukrán bíróság 12 és 15 év börtönbüntetésre ítélt négy ukrán állampolgárt, akiket azzal vádoltak, hogy együtt harcoltak orosz fegyveresekkel Ukrajna ellen – közölte az ukrán főügyészség december 21-én.

Az Európai Bizottság további 1,5 milliárd euró makroszintű pénzügyi támogatást folyósított Ukrajnának

Az Európai Bizottság csütörtökön újabb 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajnának a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) utolsó részleteként - közölte a brüsszeli testület.

 Így a teljes támogatás elérte a maximális 18 milliárd eurót, ami az eszköz történetének legnagyobb makroszintű pénzügyi támogatási művelete. 

Ezzel az eszközzel az EU stabil, kiszámítható és jelentős pénzügyi támogatással segítette Ukrajnát abban, hogy 2023-ig fedezze azonnali finanszírozási szükségleteit. A hitel formájában nyújtott támogatás célja az volt, hogy segítsenek Ukrajnának a bérek és nyugdíjak kifizetésében, valamint az alapvető közszolgáltatások, például a kórházak, iskolák és az áttelepített emberek lakhatásának fenntartásában. Lehetővé teszi továbbá Ukrajna számára a makrogazdasági stabilitás biztosítását és az Oroszország indította háborúban lerombolt infrastruktúra helyreállítását, áll a brüsszeli végrehajtó EU-testület közleményében.
A csütörtöki kifizetésre azt követően kerül sor, hogy a bizottság megállapította: 

Ukrajna sikeresen végrehajtotta a megállapított szakpolitikai feltételeket és eleget tett a jelentéstételi követelményeknek, amelyek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Ukrajna jelentős előrelépést ért el a makroszintű pénzügyi stabilitás fokozása terén a csőd- és fizetésképtelenségi keretrendszer javításával, valamint a jogállamiság megerősítése terén, például a Korrupcióellenes Ügyészség függetlenségének megerősítésével

– olvasható a bizottság közleményében. A bizottság üdvözölte, hogy Ukrajna növelte a jogi intézmények hatékonyságát például a korrupcióellenes hatóság vezetőjének kinevezése és a bírák kiválasztási folyamatának javítása által. A testület szerint Ukrajna jelentős előrelépéseket tett energiarendszerének javítása terén is.

Az átfogó reformprogram befejezésével Ukrajna bizonyítja, hogy a legkedvezőtlenebb körülmények között is hajlandó és kész megerősíteni gazdasági alapjait. Az MFA+ sikeres végrehajtása egyértelműen bizonyítja az európai szolidaritást, amelynek keretében az EU, az orosz agressziós háború kezdete óta közel 85 milliárd euró humanitárius, gazdasági és katonai támogatást nyújtott Ukrajnának és népének

– közölte a brüsszeli testület. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az összes MFA+ források folyósításával kapcsolatban elmondta: 

Csütörtökön mobilizáltuk eurós makroszintű pénzügyi támogatás utolsó kifizetését, így az egész évre vonatkozó teljes hozzájárulás 18 milliárd euróra emelkedett. Mivel Ukrajnának továbbra is szembe kell néznie Oroszország brutális agressziós háborújával, továbbra is támogatnunk kell Ukrajnát a gazdasági stabilitás, a reformok és az újjáépítés biztosításában. Ezért dolgozunk keményen azon, hogy megállapodásra jussunk az Ukrajnának jövő évtől 2027-ig nyújtandó 50 milliárd eurós támogatásról szóló javaslatunkról.

Ukrán kormányzó: ketten meghaltak lakóépületeket ért orosz légicsapásokban

Egy 60 és egy 48 éves nő meghalt, egy 86 éves férfi pedig megsebesült csütörtök reggel, amikor orosz nehéztüzérségi és légicsapások érték az Ukrajna déli részén, a Dnyeper partján fekvő Nikopolt – közölte a Telegramon Dnyipropetrovszk megye kormányzója. A fotókkal is illusztrált üzenetben Szerhij Liszak hozzátette, hogy a város hét épületét érte találat. 

Az ukrán légvédelem szintén a Telegramon közölte, hogy az orosz légierő csütörtökre virradó éjszaka 35 iráni gyártmányú Sahíd drónnal intézett támadásokat több ukrajnai régió ellen a Krím félsziget, Kurszk város és az Azovi-tenger keleti partvidéke felől, hozzátéve, hogy 34 drónt sikeresen lelőtt az ukrán légvédelem. 

Ruszlan Kravcsenko, a Kijev megyei katonai adminisztráció vezetője arról számolt be, hogy a támadások következtében egy raktárban tüz keletkezett, amelyet rövid időn belül sikerült eloltaniuk.

Naponta nyolcszáz katonát veszít a fronton Ukrajna

Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) naponta 800 embert veszít el, akik megsebesülnek vagy meghalnak a harcok során – közölte a német Focus. „A napi veszteség átlagosan 800 katona. Ez azt jelenti, hogy havonta több mint 20 ezer katonát kell toborozni a halottak és sebesültek pótlására” – olvasható a cikkben.

DONETSK OBLAST, UKRAINE - OCTOBER 26: Members of 'Hospitallers', one of Ukraine's volunteer medical teams, carry an injured Ukrainian soldier from a hospital close to the front with a stretcher to for treatment in a bus converted into an ambulance in Donetsk Oblast, Ukraine on October 26, 2023. Volunteer medical teams take Ukrainian soldiers injured in the ongoing conflicts between Russia and Ukraine away from areas near the front lines and transport them to hospitals in the country's metropolitan cities by private vehicles.  Paramedics pick up seriously injured soldiers at the frontline with a bed bus converted into an ambulance and transport them to hospitals in major cities of Ukraine, providing medical support to the soldiers during the bus journey. Ozge Elif Kizil / Anadolu (Photo by Ozge Elif Kizil / ANADOLU / Anadolu via AFP)
Fotó: Ozge Elif Kizil / ANADOLU / AFP

Emellett – jegyzi meg a kiadvány – újoncokra van szükség azoknak a katonáknak a rotációjához, akik már érintkezési vonalon vannak, és vissza kell állítani őket. Megfigyelők szerint az ukrán fegyveres erőknél is gondok vannak a nyugati haditechnika működésében. „A nyugati fegyverrendszerek nem csodafegyverek, és már elhasználódtak” – írja a Világgazdaság.

Békét szorgalmaz az egyik lehetséges orosz elnökjelölt

Jekatyerina Duncova regionális törvényhozó azt reméli, hogy jövőre kihívás elé állítja Vlagyimir Putyint azzal, hogy előmozdítja elképzelését egy "humánus" Oroszországról, amely „békés, barátságos és kész a tisztelet elve alapján mindenkivel együttműködni".

A volt újságírónak legalább 40 orosz régióból 300 ezer támogató aláírást kell összegyűjtenie, hogy független jelöltként elindulhasson az elnökválasztáson.

Vlagyimir Putyin számít a március 17-i orosz választás toronymagas esélyesének.

Nagyobb szerepet kapnak a drónok

Napzáró videójában az ukrán elnök azt mondta, hogy az Ukrán Külügyi Hírszerző Szolgálat beszámolt neki a közeljövő tendenciáiról és a készülő fontos katonai műveletekről.

Egy külön megbeszélés a drónokról szólt, arról, hogy mi van a raktárakban és mire van szükség a fronton. A logisztikát felgyorsítják. "Azon is dolgozunk, hogy minden területen növeljük a drónok hatékonyságát, beleértve az élő videóképet közvetítő FPV-ket is. Ez az állam nyilvánvaló prioritása, és konkrét módja annak, hogy megvédjük harcosaink életét" - mondta Volodimir Zelenszkij.

Magyarország segít

Magyarország területére 2023. december 20-án az ukrán-magyar határszakaszon 6413 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4038 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

A beléptetettek közül a rendőrség 92 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt szerdán:

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában