2023.09.04. 16:25
Szijjártó: Brüsszel elveszítette minden jogát arra, hogy beleszóljon, honnan vesz földgázt Magyarország (videó)
Azzal, hogy egyelőre elutasítja az energiainfrastruktúra kapacitásbővítésének finanszírozását, Brüsszel elveszítette minden jogalapját arra, hogy beleszóljon, honnan vesz földgázt Közép-Európa és azon belül Magyarország - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
Szijjártó Péter az azeri külügyminiszterrel tárgyalt
Forrás: MTI
Fotó: Koszticsák Szilárd
A tárcavezető a kétoldalú stratégiai párbeszéd első ülése utáni, azeri kollégájával, Ceyhun Bayramovval közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az elmúlt években látható volt, hogy minél szorosabb az együttműködés a két ország között, annál többet profitál abból hazánk az energiaellátás biztonságának és a gazdasági növekedés fenntartásának vonatkozásában.
Előbbi téren fontosnak nevezte a diverzifikációt, az újabb földgázforrások bevonását, és aláhúzta, hogy
Azerbajdzsán nem pusztán magyar, hanem európai szempontból is reális alternatívát jelenthet.
"Jó hír, hogy hosszú évek tárgyalásait követően az idei esztendőben megindult a fizikai földgázáramlás Azerbajdzsán és Magyarország között" - mondta, arra emlékeztetve, hogy megállapodás született 100 millió köbméter vásárlásáról és 50 millió köbméter bértárolásáról.
Majd hozzátette, hogy
a kormány szeretné tovább növelni ezt a mennyiséget, nagyjából évi egymilliárd köbméterre.
"Hogy ez sikeres lesz-e, az már nem rajtunk múlik, nem is az azerieken, hanem az Európai Unión. Az a helyzet ugyanis, hogy a délkelet-európai infrastruktúra jelenleg nem rendelkezik elegendő kapacitással arra, hogy a közép-európai országok diverzifikációs igényeit ki tudja elégíteni" - tudatta.
Kiemelte:
a kapacitásbővítés elengedhetetlen ahhoz, hogy a térség ellátásába bevonhatók legyenek az azeri, török és katari források, és mindez csupán álom marad, amíg az EU ezt nem hajlandó támogatni.
"Mivel egyelőre az Európai Unió elutasítja a finanszírozáshoz való hozzájárulást, ezért innentől kezdve Brüsszel elveszítette mindenfajta jogalapját arra, hogy beleszóljon, Közép-Európa országai, s azon belül is Magyarország, honnan veszik a földgázt vagy éppen honnan nem" - fogalmazott.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a gazdasági növekedés fenntartását illetően is fontosak a kapcsolatok a két ország között, amit jól demonstrál, hogy a kereskedelmi forgalom az idei év első felében kétszer akkora volt, mint tavaly egész évben. Szavai szerint ennek legfőbb oka a magyar gyógyszeripari export folyamatos bővülése és az energiaimport.
Üdvözölte a megállapodást, amelynek értelmében magyar vállalatok is részt vehetnek Hegyi-Karabah térségének újjáépítésében a háborús pusztítást követően, ami sok tízmillió dolláros lehetőséget jelent.
Illetve azt is, hogy két hazai gyógyszercég beruházása is küszöbön áll a dél-kaukázusi államban, nemrég pedig a Hell Energy is üzemépítésről döntött ott mintegy 200 millió dollár értékben.
"Én emlékezem rá, amikor 2010-11-ben elkezdtük építeni a kapcsolatainkat Azerbajdzsánnal, akkor itt, Európában még csak nem is kinevettek, hanem lenéztek minket miatta (.) Úgyhogy vicces látni, ahogy most nyugat-európai vezetők lökdösődnek Bakuban, hogy egy-egy fényképet készíthessenek közösen Aliyev elnök úrral" - jelentette ki.
"Viszont a mi barátságunk nem konjunktúrafüggő, nem csak azóta vagyunk barátok, amióta kiderült, hogy nektek földgázotok van" - összegzett.
A miniszter újságírói kérdésre válaszolva az Európai Bizottság következő elnökének személye kapcsán úgy vélekedett, hogy
a brüsszeli testület jelenlegi vezetőjével, Ursula von der Leyennel "nagyon rosszul járt" a kontinens.
Az ő hivatali ideje alatt vette át Kína az EU-tól a második helyezést a bruttó hazai termék (GDP) globális rangsorában, eközben egyesével vágják szét a kelet-nyugati együttműködés szálait, arról nem is szólva, hogy súlyosan diszkriminálja a közösség Lengyelországot és Magyarországot - sorolta.
Egy másik témára reagálva megismételte, hogy
amíg Ukrajna két lábbal tapossa a nemzeti kisebbségi jogokat, amelyek védelme fontos EU-s alapérték, addig a kormány nem fog hozzájárulni a csatlakozási tárgyalásokhoz.
Azzal kapcsolatban kételyeinek adott hangot, hogy a kijevi vezetés hajlandó lenne változtatni az eddigi jogfosztó politikáján, és - mint mondta - egyelőre a különböző nyilatkozatok ellenére sem tűnik úgy, mintha erre törekednének.
