elemzés

2021.02.08. 11:50

Deák Dániel: Kormányzásképtelen a hatpárti szivárványkoalíció

Egy ilyen szivárványkoalíció még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányokhoz.

Fotós: Szigetváry Zsolt

Fotós: Szigetváry Zsolt

Borítékolni lehet, hogy a balliberális politikusok kormányra kerülésük esetén azonnal politikai káoszt hoznának magukkal – jelenti ki Deák Dániel legfrissebb elemzésében, amit a Magyar Nemzet szemlézett.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője írásában azt vizsgálja, mennyire gyakoriak és működőképesek a sokpárti kormánykoalíciók Európában, rámutatva:

a politikai stabilitás az egyik legnagyobb érték ezekben a válságos időkben, amit hazánkban visszaigazolnak az elmúlt egy év eseményei is.

A mostani baloldali koalíció nemcsak azért okozhat kormányzásképtelenséget az ország élén, mert sok pártból áll, hanem azért is, mert abban ellentétes gondolkodású pártok vesznek részt – mutat rá legújabb elemzésében Deák Dániel. A zöldpolitikusoktól kezdve szélsőbaloldali gondolkodókon át, egészen a szélsőjobboldalig tartó szövetség

nem tud megállapodni konkrét szakpolitikai kérdésekben, így például az sem világos, hogy milyen adórendszert, milyen nemzetpolitikát vagy éppen szociálpolitikát folytatnának.

Mind az 1998 és 2002 közötti jobboldali koalíciós kormány, mind az 2002 és 2010 közötti balliberális kormányok instabilak voltak, ami az ország teljesítőképességén is megmutatkozott. Ez főként a 2002 utáni időszakra volt jellemző, amikor három miniszterelnök is követte egymást a belső feszültségek miatt. A koalíciós feszültségek

leginkább akkor váltak láthatóvá, amikor Gyurcsány Ferenc kormányzásának utolsó hónapjaiban már csak egy kisebbségi kormányt vezetett, miután annyira elmérgesedett a viszonya az SZDSZ-el, hogy azok visszahívták a minisztereiket a kormányból

– emlékeztet a vezető elemző. A baloldali koalíciós kormányok okozta politikai instabilitás hatására az ország lemaradt versenytársaitól, a magyar gazdaság gyakorlatilag összeomlott. Maga Gyurcsány Ferenc beszélt a 2006-os őszödi beszédben arról, hogy semmilyen elképzelésük nincsen a jövőbeli tervekről, csupán vízió nélküli ötletelésről szól a kormányzásuk.

Cselekvésképtelenség a koronavírus idején

A koronavírus-járvány megmutatta, hogy azok az országok tudtak cselekvőképesen és hatékonyan fellépni a különféle krízishelyzetek során, amelyek politikailag stabilak, míg a koalíciós problémákkal küzdő tagállamokban a politikai instabilitás hátráltatta a járvány elleni védekezést – állapítja meg Deák Dániel, aki szerint mindez azért van, mert

a koalíciós feszültségek és ellentétek miatt nem voltak képesek gyorsan reagálni az eseményekre, valamint a korlátozó intézkedéseket is késve hozták meg tavaly tavasszal.

Az Európai Unió huszonhét tagállamából húszban működik hagyományos értelemben vett koalíciós kormányzás. Ezeknek a koalíciós kormányoknak a többsége kettő, legfeljebb három pártból áll, és csupán hat olyan uniós tagállam van, ahol négy vagy annál több párt együttműködésének köszönhetően jött létre a hivatalban lévő kormány.

A politikai szempontból az egyik leginstabilabb ország az etnikailag is megosztott Belgium, ahol jelenleg egy hétpárti kormánykoalíció van hatalmon. A 2019. május 26-i belga választások után – amikor egyszerre szövetségi parlamenti, regionális, valamint európai választásokat is tartottak – 2020. szeptember végéig (tehát csaknem 500 napig) nem sikerült kormányt alakítani. Deák Dániel kifejti: a földrajzi, nyelvi és kulturális különbségek nyomán régiókra, illetőleg közösségekre szabdalt országban mindez nem ismeretlen jelenség, ugyanakkor a 2019-es választás utáni helyzet a korábbiakhoz képest még bonyolultabb volt, ugyanis Flandriában a jobboldali pártok, Vallóniában viszont a baloldal erősödött meg.

A belga politikai instabilitás és a koalíciós kormány kormányzásképtelensége a koronavírusjárvány elleni küzdelemre is rányomta a bélyegét:

itt fertőződtek és haltak meg a legtöbben Európában a koronavírus miatt.

Ugyancsak a cselekvőképes kormány hiányának tudható be, hogy Belgiumban komoly problémák akadtak az oltási programmal kapcsolatban is, emiatt a január első felében új tervet kellett kidolgoznia a kormánynak. Erre azért volt szükség, mert miközben az unió legtöbb országához hasonlóan Belgiumban is 2020. december végén kezdődött az oltási program, az első héten csupán néhány száz embert oltottak be.

Egymásra mutogatni

Szintén politikai instabilitástól szenvednek a szomszédos Szlovákiában, ahol a 2020. február 29-i parlamenti választások után Igor Matovič (OĽaNO) vezetésével alakult új négypárti koalíció kormány – mutat rá az elemző. A járvány második hulláma azonban az elsőnél sokkal súlyosabban érintette Szlovákiát, ami komolyan próbára tette az ország működőképességét. Mindez

a négypárti koalíciós kormány részéről egyre inkább elhamarkodott, megfontolatlan intézkedések meghozatalával párosult, ami tovább rontotta a kialakult helyzetet.

A kialakult helyzet elsődleges okaként legfőképp a kormánykoalícióban kirobbant vitákat lehet megjelölni, amik mára különösen Igor Matovič miniszterelnök és Richard Sulík miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter (SaS) között váltak látványossá.

Deák Dániel szerint ahogyan 2010 előtt az MSZP-SZDSZ-koalíció is felbomlott, úgy ez a még színesebb hatpárti összefogás is erre a sorsra van ítélve
Fotó: Szigetváry Zsolt / Illusztrációfotó / MTI

A megbetegedések számának újbóli növekedésével a koalíciós felek közti konfliktus új erőre kapott. Matovič további tesztelést sürgetve újfent Sulíkot kezdte el okolni a kialakult helyzetért, míg a gazdasági miniszter – immár Zuzana Čaputová köztársasági elnökkel az oldalán – a járványkezelés irányításának, szakértőknek történő átadására kérte a miniszterelnököt, aki több alkalommal is negligálta a járványügyi szakemberek véleményét az egyes intézkedések meghozatalakor. A sok esetben nyilvánosan, a szlovák sajtón keresztül történő üzengetések különösképp Igor Matovič-ot jellemezték, aki sokszor az érzelmeitől vezérelve nyilatkozott a szlovák sajtónak. A miniszterelnök több alkalommal is hevesen bírálta Sulíkot, egy december közepén tartott rádióinterjúban pedig egyenesen idiótának nevezte, majd lemondásra szólította fel a gazdasági minisztert.

Politikai káoszt okoznak

A XXI. Század Intézet által tavaly publikált Európai Stabilitás Index alapján Magyarország az egyik legstabilabb ország az Európai Unióban, mely a gazdasági stabilitás mellett jelentős részben annak köszönhető, hogy cselekvőképes kormánya van – hangsúlyozza Deák Dániel. Jól látszik, hogy a politikai stabilitás az egyik legnagyobb érték ezekben a válságos időkben, amit visszaigazolnak az elmúlt egy év eseményei is:

Magyarország tavaly tavasszal gyorsan reagált a koronavírus megjelenését követően, sikerült a járvány folyamán végig garantálni az ország stabilitását, a gazdasági válságot is megfelelően tudta kezelni az ország.

A magyarországi ellenzéki pártok által létrehozandó hatpárti koalíciós kormány ezt a versenyelőnyt sodorná veszélybe, ugyanis egy ilyen szivárványkoalíció még azokban az országokban is ritka, amelyek hozzászoktak a koalíciós kormányokhoz. Magyarországtól mindenképpen idegen az ilyen típusú koalíciós irányítás:

a baloldal eddig csak a liberálisokkal fogtak össze, míg 1998 és 2002 között Orbán Viktor vezetésével csupán jobboldali pártokból álló koalíciós kormány vezette az országot.

Borítékolni lehet tehát, hogy a balliberális politikusok kormányra kerülésük esetén azonnal politikai káoszt hoznának magukkal. Ez már jól látható az egyes ellenzéki vezetésű önkormányzatokban is, ahol felbomlott a szivárványkoalíció. Ilyen település Göd, Eger, Szolnok, Pécs vagy például Ferencváros, ahol néhány hónap alatt egymásnak estek az ellenzéki politikusok. Több ellenzéki polgármester csak a rendkívüli jogrendnek köszöneti azt, hogy hivatalban maradt, hiszen annak köszönhetően egyszemélyben képesek döntéseket hozni. Ugyanez várható tőlük kormányon is, ahogyan 2010 előtt az MSZP-SZDSZ-koalíció is felbomlott, úgy ez a még színesebb hatpárti összefogás is erre a sorsra van ítélve – zárul az elemzés.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában