Békés megyeiek a tűz és a jég birodalmában

— Izland gazdasága több szempontból is figyelemre méltó változásokon ment keresztül az elmúlt években — nyilatkozta lapunknak Juhos János, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzésért felelős alelnöke. — A világválság előtt a legnagyobb jövedelmet a halászat biztosította az országban, mára azonban a nemzeti összjövedelem egyharmadát biztosítja ez a tevékenység, miközben a turizmus jelentős fejlődésen ment keresztül.

A tűz és a jég birodalmát mindössze 320 ezren lakják miközben évente 3,2 millió turistát fogadnak, hogy bemutassák számukra az ott található különleges tájakat és értékeket.

— Gyakorlatilag számszakilag a halászat mennyisége nem csökkent, hanem az idegenforgalom nőtt meg jelentősen, illetve kiemelt hangsúlyt fektetnek az alumínium-feldolgozásra — ecsetelte Juhos János. — Számunkra különösen érdekes volt, hogy Izlandon a német szakképzés dán változatának „izlandiasított” változatát alkalmazzák, míg Magyarországon ugyancsak a német szakképzés holland változata használatos.

Így volt miről egyeztetniük a Békés megyei küldöttség tagjainak, akik között a munkaügyi szakemberektől a vállalkozókon át a szakképzésben dolgozókig többen is részt vettek. A delegációt a főváros Reykjavikban szállásolták el, és ott egyebek mellett felkeresték a helyi Borgarholtsskóli iskolát is, ahol a gimnázium, a szakközépiskola, szakiskola együtt található meg, és ugyancsak az intézményben tanítják a sajátos nevelési igényű diákokat is. A szakképzésen belül hat szakmacsoportban szerezhetnek ismereteket a tanulók. Az egyik legizgalmasabb ilyen kategória az autószerelés már csak azért is, mert az északi államban 2020-ra szeretnék elérni, hogy csak hibrid, elektromos autók közlekedjenek az utakon. Ehhez egyébként minden adottságuk meg is van, és folyamatosan le is állítják majd a hagyományos gépkocsik importját.

A másik érdekes élmény a felnőttek képzésének területén érte a megyei csapatot. Már önmagában is különleges, hogy Izlandon a foglalkoztatottak 30-32 százaléka tanul a munka mellett. Ebben az esetben senki ne csak felsőfokú vagy szakmai tanulmányokra gondoljon! Mára a kezdeti berzenkedés után a munkaadók is kiemelt figyelmet fordítanak az ismeretmegújító oktatásra, hiszen rájöttek, hogy az nekik is fontos.

Egyébként már az országban is megjelentek a lengyel vendégmunkások, a helyiek számára éppen ezért is különösen fontos, hogy megtartsák munkahelyeiket — akár az említett ismeretmegújító és egyéb képzések segítségével is. A protekcionizmus amúgy is jellemző az északi államra, az emberek tudatosan helyi termékeket vásárolnak, vagy például a kínai éttermekhez nem a távol-keleti országból hívnak munkaerőt, hanem saját maguk mennek el oda tanulni.

A küldöttség az említett iskola mellett több más intézménybe is ellátogatott Reykjavikban, egyebek mellett a felnőttképzésbe vagy a geotermikus erőművek életébe is bepillantást nyerhettek.

Juhos János örömteli fejleményként beszámolt arról is, hogy három lehetséges partnerrel is körvonalazódik az együttműködés, amibe egyébként Békés megye mellett erdélyi és olaszországi felek is bekapcsolódhatnak. Az első közös téma a tehetséggondozás lehet, ami számos lehetőséget rejt magában.

Még a paradicsom is megterem
Izlandon egyébként — elsőre bármennyire is furcsának hangzik — szinte minden megterem az üvegházakban, még a paradicsom is. — Azért a magyar paradicsom zamatával nem vetekszik az íze, de így is figyelemre méltó, ahogy az adottságaikat kamatoztatják — hangsúlyozta Juhos János. Az árak egyébként kifejezetten magasak. Egy leves például 1800 forintot kóstál, míg például egy pizzáért akár 6000 forintot is elkérnek. Ezzel párhuzamosan természetesen a jövedelmi viszonyok jóval kedvezőbben, mint nálunk.