Kevesebb marad a családoknál

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A nyugdíjasok kiadásai idén 50-90 ezer forinttal nőnek, a jövedelem nagyságától és a fűtés típusától függően. Csökken a nyugdíj reálértéke is. Fotó: Kallus György
[/caption]Az idén éves szinten, családtípustól függően 85-115 ezer forint közötti összeggel emelkednek a háztartások kiadási a megszorító intézkedések miatt. Az Ecostat Monitor 2007. első negyedéves prognózisából kiderül, hogy a családok közül az egy gyermekes, távhővel fűtött lakásban élő családnak 85 ezer forint a többlet terhe az idén. Ugyanez három vagy több gyermek esetén gázfűtéses lakásban már 115 ezer forintot jelent évente.

Ez elsősorban arra vezethető vissza, hogy jelentősek emelkedtek az árak a szolgáltatásoknál, illetve az energiáért és az élelmiszerekért is többet kell fizetni. Emellett február 15-től az egészségügyben bevezették a vizitdíjat és az ágydíjat. Ezt azonban a kutatók nem is kalkulálták be a kiadások növekedésébe, mivel a statisztikákból nem lehet megmondani, hogy a különböző családtípusok milyen gyakran mennek orvoshoz vagy kerülnek kórházba.

Az is rontja a családok helyzetét, hogy a bért terhelő járulékok is emelkedtek. Noha az Új Egyensúly csomag szinte egyetlen, a családi kasszára pozitív hatású lépése miatt az év elején a személyi jövedelemadó alsó, 18 százalékos kulcsa 1 millió 700 ezer forintra emelkedett, összességében mégis rosszabbul járnak az átlagos keresetből élők. Az szja sáv emelkedése ugyanis évente 27 ezer, havonta 2 250 forintos adócsökkenést hoz. Emellett az év elejétől a munkavállalók által fizetett egészségbiztosítási járulék újabb egy százalékkal, hatról hétre emelkedett, s így a fizetési boríték tartalma emiatt is tovább apadt. Ráadásul a társadalombiztosítási járulékok már tavaly is jócskán emelkedtek. Az egészségbiztosítási járulék kettő, míg a munkavállalói járulék fél százalékkal lett magasabb szeptemberben. Így az idei és a tavalyi változások miatt évente mintegy 71 ezer, havi 5 900 forinttal csökkent a jövedelme 2007-ben annak, aki átlag körül keres.

Emellett a nyugdíjasoknak sem lett sokkal jobb a helyzete az idén. Az inaktív háztartások (így például a nyugdíjasok) kiadási az idén 50-90 ezer forinttal nőnek, a jövedelem nagyságától és a fűtés típusától függően. Ez havi szinten négy-hat ezer forint plusz kiadást jelent. Sőt, az idei négy százalékos nyugdíjemelés és a várható hat százalék körüli infláció miatt hosszú éve óta most először fordul elő, reálérték csökkenés várható. Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy hiába magasabb a nyugdíj tényleges össze, abból kevesebb dolgot lehet venni belőle a drágulás miatt.

Ezért nem meglepő, hogy egy másik felmérés eredménye szerint egyre többen érzik úgy, hogy havi fix jövedelmük nem fedezi a kiadásaikat. A GfK Hungária Piackutató Intézet adatai szerint míg 2003-ban a megkérdezettek 23 százaléka, idén már 27 százaléka nyilatkozott úgy, hogy főállásban szerzett jövedelme biztosan nem elegendő a megélhetéshez. Stabil három százalékot ér el azoknak az aránya, akik szerint bizonyosan elegendő a főállásban szerzett jövedelem, s a válaszadók változatlanul 34 százalék gondolja úgy, hogy fő tevékenységéből származó bevételei többé-kevésbé elegendőek megszokott életvitelének biztosításához. Azoknak az aránya viszont, akik szerint a főállásban szerzett jövedelem nem igazán elegendő szükségleteinek biztosításához, a 2003. évi 39 százalékról 2007-ben 36 százalékra csökkent.

A megkérdezettek több mint fele tartja úgy, hogy Magyarországon az emberek általában többet költenek, mint amennyit megengedhetnének maguknak. A megkérdezettek szerint azonban a túlköltekezés csak másokra igaz. A válaszadók saját költekezési szokásait vizsgáló kérdésre kapott válaszok már merőben eltérő képet körvonalaznak: saját bevallása szerint a megkérdezettek 79 százaléka annyit költ, amennyit a pénztárcája elbír. A lehetőségeit meghaladó költekezésről azonban csupán a válaszadók nyolc százaléka számolt be 2007-ben.