A koraszülöttekért futnak Szabadkígyóson

A kukoricaföld és az erdő között minden a fociról szól. A rendezett környezetben egymást váltják az edzeni, sportolni vágyó fiatalok. A Szabadkígyós Szabadidő SC szíve és motorja két fiatal édesapa, akik időt és erőt nem sajnálva nevelik a tehetséges focistákat. Ifj. Szabó Zoltán vezetőedzőnek és a helyi iskola testnevelő tanárának élete a sport és a segítségnyújtás. Ezt a szellemiséget, hozzáállást adja át fiatal tanítványainak, akikkel ha éppen nem a sportklub lelátóját és annak környezetét teszik rendbe, fákat ültetnek, festenek, betonoznak, vagy a felújítandó járdát szedik fel a településen.

– Aktívan részt veszünk a falu életében, ahol tudunk, segítünk. Idén először pedig egy jótékonysági futóversenyre is beneveztünk, melynek bevételéből a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítványt támogathatjuk – fogalmazott a testnevelő tanár. Hozzátette, sógornőjének kisfia, Boti is koraszülöttként, alig 900 grammal látta meg a napvilágot. – Testközelből éltük át, ahogy napról napra cseperedett, erősödött ez az apró kis ember. Láttuk mennyit küzdöttek érte az orvosok, ápolók, ami erőt adott a szülőknek és a családnak. Hála Abdul doktornak és csapatának, mára a közel négy éves Boti beérte társait – osztotta meg velünk Szabó Zoltán.

Tóth Zoltán másodedző kislánya is a tervezettnél jóval hamarabb bújt ki édesanyja pocakjából. – Még most is előttem van, amikor a feleségem alig huszonhárom hetes terhesen felhívott, hogy baj van, fájásai vannak. A kórházban azt mondták, bármikor jöhet a baba. Végül hat hetet feküdt ott, mire megszületett Mila 1400 grammal. Azonnal lélegeztetőgépre tették, tele volt csövekkel az apró kis teste. De már akkor igazi kis harcos volt, nem hagyta magát. Jóval gyorsabban fejlődött, mint a többi koraszülött csecsemő az osztályon. Egy hét után lekerült a gépről, szépen gyarapodott, két hónapra rá pedig elhagyhatták édesanyjával a kórházat – részletezte az édesapa. A másodedző kilenc éven át élt Németországban feleségével, kislányuk születése után azonban átértékelődött bennük minden. Ahogy tudtak, hazaköltöztek, hogy minél közelebb legyenek családjukhoz, szeretteikhez. Azóta pedig elhatározták, amiben csak tudják, támogatják a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítvány munkáját, hiszen tudják, megtapasztalták, mennyire fontos ezeknek az apró gyermekeknek a megfelelő ellátás.

Futással segítenek a koraszülötteken

Dr. Abdulrahman Abdulrab Mohamed, a Viharsarki Koraszülöttmentő Alapítvány elnöke hírportálunknak elmondta, a legnagyobb kihívást a koraszülött mentőautó működtetése jelenti a számukra. – A mentőautó folyamatosan úton van, így a kiadás is állandó. Az üzemanyag, a gépkocsivezetők bére állandó költséget jelent, annak ellenére, hogy többen önkéntesként, ingyen dolgoznak nekünk. Emellett az egyszer használatos eszközök, műszerek pótlására is gondolnunk kell. Ezekre fogjuk fordítani a jótékonysági futóversenyből befolyt összeget – ismertette az elnök.