Megtartották a Legénybúcsú főpróbáját: pénteken mutatják be Szente Vajk vígjátékát Békéscsabán – galériával, podcasttal, videóval

Szente Vajk kiemelte, az elmúlt fél évszázadban alig készült olyan darab, ami magyar nyelven íródott és a vígjáték műfajába sorolható. Ezt a fajta vígjátékot pedig – amit farce-nak, vagy bohózatnak is lehet nevezni – nagyon szereti magyar közönség. Ray Cooney: Páratlan páros című vígjátéka már 900 előadás felett van, ő nagyon neves szerző a magyar színházi életben. 

– Az esetek nagy részében zenés darabokat írok. Ezek nagyon komoly szabályrendszerrel bírnak, de mindeközben csak akkor lesznek sikeresek, ha ezeket a szabályokat időnként el is tudom hagyni. Miután a fejembe vettem, hogy elkészítem ezt a darabot, az első felvonását viszonylag rövid idő alatt meg is írtam, azonban másfél évig nem volt időm folytatni. Utólag azt mondom, hogy jót is tett ez a kihagyás, mert így tudtam érlelni a fejemben a második felvonás cselekményét, a történetszálakat, figurák fordulatait – fogalmazott.

Végül 2017-ben fejezte be a darabot, viszont elfoglaltságai miatt csak 2019-ben tudták bemutatni az előadást. Elárulta, őt is nagy várakozással töltötte el, hogy vajon eltalálja-e a nézők ízlését, és ha igen, akkor mennyire. 

– Talán kicsit kevesebb tapasztalatom volt ebben a műfajban. Azt, hogy egy zenés darabban mikor kell énekelni egy dalt, hogy azt hogyan tudom sikeressé tenni, hogy rendezőként hogyan tudom úgy segíteni az írott művet, hogy még erőteljesebb legyen, abban azért nagyobb tapasztalatom volt. Ezért nagyon érdekes volt először a színpadra állítani ezt a darabot és látni azt, hogyan találkozik a nézők ízlésével, igényeivel – mondta el. 

Azóta a Legénybúcsú már túl van számtalan haza és külföldi bemutatón – az első előadást már közel kétszáz alkalommal vitték színpadra. Nyíregyházán már több mint három éve volt a bemutató, és még mindig játsszák, ami példátlan sikernek számít, és így van ez a kaposvári színház esetében is.

– Ez nem azt üzeni nekem, hogy milyen klassz darabot írtam, hanem azt, hogy egyszerűen figyelnünk kell a nézők igényeire, és dolgoznunk kell azon, hogy olyan darabokat csináljunk, amikre ők várnak. Ez nem csak egy felelőtlen szórakozás, a darabot úgy kellett megírni, hogy legyen benne valamilyen drámai mag is. A történet egy barátság próbája. Két srácról szól, akik már több mint húsz éve barátok, és elérkezik egy olyan pont az életükben, amikor a kapcsolatuk megbillen és megkérdőjeleződik ennek a jövője – összegezte az író-rendező.

Arra a kérdésre, hogy milyen újra Békéscsabán rendezni, elmondta: amikor évekkel ezelőtt a Vesztegzár a Grand Hotelben című előadást elkészítette a Jókaiban, nem tudta, hogy ilyen későn jön vissza legközelebb. 

– Nagyon jó visszatérni, hiszen a színészek ugyanolyan jók, ha nem még jobbak. Azért is hálás dolog itt rendeznem, mert a szűk családom száz százaléka Békéscsabán él, ezért többet tudok velük találkozni, ez pedig még több energiát ad számomra a rendezéshez. Az is nagyon sok energiát ad, mennyire felkészültek a színészek, milyen jól játsszák ezt a darabot és milyen szeretettel fogadtak. Ezt a darabot nehéz jól játszani. Nagyon egyszerűen kell fogalmazni, de mégis rettentően pontosan kell játszani. Külön örülök, hogy ezt a világot ilyen ügyesen el tudták kapni, és milyen jól befogadták Bátyai Évát is, aki vendégművészként csatlakozott a csapathoz – fogalmazott.