Csorvási gyermekkori élményei is megjennek a világjáró szobrászművész alkotásaiban

Szabó István, a CSBT alelnökének bevezetői szavai, valamint a Kisze citerazenekar előadása után Feledy Balázs művészeti író mutatta be az alkotót.

– A gyermekkori élmények és a benyomások közvetlenül, vagy áttételesen, de nagyon hatnak felnőtt korunkra is – mondta. – Ezek a megélések valahogyan elültetődnek a személyiségünkben, majd látszólag véletlenszerűen törnek felszínre és befolyásolják a gondolatainkat, magatartásunkat, világlátásunkat. Nyomokká válnak a személyiségünkben, de hogy ezek tovább vezetnek e életünkben, az változó. Drienyovszki János barátom szobrászművész életében az ilyen emlékképeknek óriási a szerepe van annak, hogy most kiállítást rendezhet Csorváson.

Drienyovszki János 1954-ben Békéscsabán született, de a csorvási Mihalik nagymamájánál kisgyermekkorában nagyon hosszú nyarakat töltött a Rudolf majorban.

– Az itteni puritán környezet hatással volt személyisége alakulására. A természetközeliség fontos fogalom, a flóra és a fauna, a virágok és az állatok közelsége.

Feledy Balázs elmondta, hogy az alkotó művészetének fő anyaga a fa, ami a döntően bronzzal dolgozó kortárs szobrászatra nem jellemző. Faragó szobrász ő, de nem fafaragó, aki festi is a szobrait, de vannak fémből, kemény kövekből, márványból készült kompozíciói is. Feledy Balázs szerint varázslatos világ az övé, nem valóságábrázoló szobrászat. A régi gyerekkori látomásait is beleviszi ezekbe a különös szobrokba. Ő nem két-, hanem három dimenzióban gondolkozik. A szobrai csak ebben a térben valósulhatnak meg.

A kortárs magyar szobrászatban egy eredeti formanyelvet hozott létre. Világjáró szobrász, sok helyen farag szobrokat a világban, ismeri a japán, de a dán és az észt kultúrát is.