Ötven fekete-fehér fényképből nyílt kiállítás a Lencsési Közösségi Házban

Első helyezést ért el a leányfalui Nerpel Nikoletta, megelőzve a második, budapesti Bartos Károlyt és a harmadik, miskolci Hollósy Endrét. Különdíjat érdemelt ki a bajai Bolvári Csilla, a békéscsabai Szabó István és a hatvani Sándor-Tóth Zsuzsanna. Most adták át a tavalyi pályázat közönségdíját is a békéscsabai Bontovics Ilona számára. A díjakat Takács Péter, a közösségi ház vezetője nyújtotta át Varga Tamás alpolgármesterrel és Csányi Illés önkormányzati képviselővel közösen.

Megnyitó beszédében Seregi Zoltán, a Jókai színház igazgatója elöljáróban hangsúlyozta, hogy egy rendkívül színvonalas kiállítás kapott helyet a Lencsési Közösségi Házban. Felidézte a dagerrotípia történetét, és hogy a fényképészet 1839. augusztus 19-én született meg, azaz szinte egyidős az 1848/49-es magyar forradalommal és szabadságharccal. Beszélt arról is, hogy esztétikai, művészetfilozófiai összefüggés van a színházi előadások és a fotózás között, hiszen mindkettő a pillanatról szól, igaz, más formában.

Mint fogalmazott, sajátos valóságot teremtenek a képek, és a fényképészet azért lehet rokonságban más képzőművészeti ágakkal, mert egy előre kitalált gondolat nyomán születik meg az üzenet. Hangsúlyozta, hogy a technika nem nőhet az emberi gondolat fölé, bár kétségtelen, hogy szükség van megfelelő technikai tudásra a megfelelő képek elkészítéséhez. A művészek összesűrítik a teret és az időt, és egyedi világokat ugyancsak létrehoznak.

A szerdai rendezvényen fellépett Bartus Gyula, a Jókai színház Jászai Mari-díjas művésze, elszavalta Petőfi Sándortól a Nemzeti dalt – a refrént a közönséggel együtt mondta –, majd a Kemény Gitárklub jelentkezett egy március 15-éhez kapcsolódó összeállítással.