Mindenki zsaroló vagy zsarolható a Jókai színház készülő komédiájában

A történet szerint majd' két hete vesztegel Hlesztakov, a könnyelmű, üres zsebű fiatalember egy meg nem nevezett orosz kisváros szállodájában, pénz és kapcsolatok nélkül. Majd a polgármester összehívja korrupt gépezete fogaskerekeit és bejelenti, hogy Pétervárról revizor érkezik. Mivel az elöljáróság tagjai már rutint szereztek felületességből, korrupcióból, a közpénztár nagyvonalú kezeléséből, illetve dézsmálásából, muszáj jó képet vágniuk az ellenőrzéshez. Ki másban látnák a revizort, mint Hlesztakovban, aki nem eredendően gonosz, csak kihasználja a többiek hiszékenységét. A város elöljárói pénzzel tömik és hízelegnek neki, félve attól, hogy kiderül, mindegyikük zsaroló vagy zsarolható.

A darab rendezője Pataki András Jászai Mari-díjas művész, aki már negyedik alkalommal viszi színre A revizort. A főbb szerepekben Mészáros Mihályt, Kovács Editet, Bartus Gyulát és Szabó Lajost láthatják a nézők. A darab előbemutatója Szentesen lesz január 26-án. Seregi Zoltán ismertette, a Jókai színház nagyszínpadán és kamaraszínpadán lesznek a próbák, ami, ahogy fogalmazott, nem lesz sem könnyű, sem kényelmes. Az igazgató elmondta, három bérletes előadást adnak Szentesen, majd áprilistól, miután feloldották a korlátozásokat, Békéscsabán is játszani kezdik a komédiát.

– Úgy gondolom, ez sokkal jobb, mint a Covid járvány idején, amikor be sem tudtuk mutatni a már elpróbált darabokat. Három előadás után a színmű felújítása egyszerűbb és kevesebb időt vesz igénybe – tekintett a jövőbe a színházigazgató.

Pataki András rendező hangsúlyozta, hatalmas örömmel jött Békéscsabára. Elárulta, hogy nyolc darabot kellett volna rendeznie az elkövetkező időszakban, de A revizor volt az egyetlen, amit nem mondott le. Hangsúlyozta, nagyon szeret itt lenni, rengeteg barátság fűzi a békési megyeszékhelyhez, ezen felül pedig úgy gondolja, A revizor a világ egyik legjobb darabja.

– Ez egy nagyon jó dráma, minden szerep hálás benne. Ha a magyar színháztörténetben fellelhető megvalósításokra gondolunk, akkor rengeteg realista előadást látunk, hiszen van olyan jó ez a darab, hogy a lélektani realizmus mentén is fel lehet építeni – de mi nem ezt tesszük. Gyakorlatilag a vásári komédia terepéből nő ki az a világ, ami itt létrejön. A formavilága egyáltalán nem reális, a díszlet építési állványokból áll. Hiszen látszólag éppen átépítik a várost – de a valóságban nem, hiszen elloptak minden pénzt, és csak az építkezés látszata marad. Az egész színházi képet az ajtók fedik le, és ebben a nem reális környezetben virtuóz játéklehetőséget kap minden szereplő – fejezte ki lelkesedését Pataki András. 

Hozzátette, jó hozzányúlni egy ilyen nemes anyaghoz és jó ezeket a figurákat életre kelteni, hiszen ennek a történetnek minden egyes szituációja élvezetes.