Ünnepi állománygyűlést tartottak a gyulai mentőknél

D. Görgényi Ernő, Gyula polgármestere a mentők ünnepi állománygyűlésén hangsúlyozta, „közhely, de igaz: egy ember élete sokszor csak perceken múlik, néha csak ennyi hiányzik ahhoz, hogy a segítség odaérjen.”

– Mi gyulaiak abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy városunkban mentőállomás működik, így jó néhány perc előnyünk van másokkal szemben. Különös, de az átlagember a mentőt csak egy száguldó kocsiként aposztrofálja. Sokaknak semmilyen elképzelése sincs arról, micsoda munkabírás és mekkora elkötelezettség szükségeltetik ahhoz, hogy valaki ezt a hivatást válassza, ahogy sokan nem tudnak arról sem, milyen történelmi előzményei vannak az életmentésnek hazánkban – fogalmazott a polgármester.

Így alakult a mentők története Gyulán

Dr. Görgényi Ernő felelevenítette a mentők történetét. Mint elmondta, a városban 1925-ben az elsősegély nyújtására önkéntes mentőegyesület alakult. 1928. augusztus 12-én a vármegyék és városok országos mentőegyesülete a várossal történt megállapodás után Gyulán fiókállomást szervezett és azt mentőkocsival szerelte fel. A szolgálatot a városi tiszti orvos vezetése mellett a hivatásos tűzoltóság, akadályoztatásuk esetén az önkéntes tűzoltóegylet tagjai látják el.  A mentés ügye egészen 1948-ig a társadalmi egyesületek kezében maradt, akkor jött létre az Országos Mentőszolgálat és ez által  állami feladattá vált. 1887. május 10-én a Budapesti Önkéntes Mentő Egyesületet, 1948. május 10-én az Országos Mentőszolgálat alapították meg. Így 1991-ben az Országos Mentőszolgálat május 10-ét nevesítette a mentők napjaként.

Ünnepi állománygyűlés, nemes hivatás

A polgármester kiemelte, a mentők esetében nem munkáról, hanem a szó legnemesebb értelmében vett hivatásról beszélhetünk, sőt, valamiről, ami ennél is több: bajtársiasságról.

Dr. Becsei László, a Békés Vármegyei Központi Kórház főigazgató-főorvosa elmondta, az Országos Mentőszolgálat munkája az elmúlt évtizedekre visszatekintve is maga színvonalon, hősiességgel, kitartással és szakmaszeretettel működik, és kiválóan működik együtt a kórházakkal, Békésben a vármegyei központi kórházzal.

– A kórházban is kiemelt tevékenység a sürgősségi betegellátás, ami a mentők nélkül nem működhetne zökkenőmentesen – tette hozzá, majd kitért arra, hogy az alapellátási ügyeletben az együttműködésük ugyancsak kiválóan vizsgázott.

Örök életre szól a mentőzés

Dr. Zentay Attila, az Országos Mentőszolgálat Dél-alföldi Regionális Mentőszervezete regionális igazgatója kiemelte, a mentőzés nem csak egy munkahely, hanem hivatás, elköteleződés, a legtöbbüknek örök életre. Szólt arról, hogy a mentők tavaly Gyulán mintegy 6000 esetben nyújtottak segítséget, ami több mint az előző évben. Ezeknek a feladatoknak a kapcsán pedig 130 ezer kilométert futottak a mentőegységek.

– Bajtársaink amellett, hogy a mentési feladatoknak eleget tettek és új alapfeladatot kaptak. A mentőknek a mentés mellett meg kellett szervezniük az alapellátási ügyeletet. Gyulán a vegyes alapellátási ügyelet 2023 május 1-től mostanáig közel 3200 betegellátást végzett – emelte ki.

Számos elismerést átadtak

Az eseményen számos elismerés is gazdára talált. Regionális Igazgatói dicséretet kapott Bakonyi József mentőtechnikus és Kiss Csaba gépkocsivezető. Kiemelt címet kapott Horváth Attila mentőtiszt, Fodor József mentőápoló, Lipován Mihály mentőtechnikus, Szász Szabolcs gépkocsivezető és Schneider László mentőtiszt. 35 éves munkájáért Csige János mentőtechnikus, 20 éves munkájáért Szilágyi Veronika mentőtiszt, 15 éves munkájáért Kilinkó László mentőápoló munkásságát ismerték el.