Vissza kell kanyarodni az ősi bölcseletekhez

A kezdetek óta az élet forrásának tekintik a Napot, az idő mérését is hozzá igazították. A másik csoda a Hold, amely folyamatosan változik is – indította előadását Born Gergely. A magyarságkutató hozzátette, kétféle naptárat alakítottak ki, van a Naphoz kötött szoláris és a Holdhoz kapcsolódó lunáris, előbbi 12 nap-, utóbbi 13 holdhónapból áll. A most használt naptár igazodik a Naphoz és a Holdhoz is, azonban pontatlan, szerinte azért is, mert a Föld forgása és keringése nem állandó. Újra és újra vannak törekvések, hogy kiigazítsák a naptárat, de úgy véli, mindegyikben van pontatlanság.

Azt hitték, hogy leírható minden

Ismertette, hogy a Krisztus előtti 6. században, az ókori Hellászban újfajta gondolkodási hagyomány alakult ki, mégpedig a kétkedésre és a kísérletek révén ellenőrizhetőségre épülő. Ezek mentén fogadták el a természeti törvényeket, és azt gondolták, hogy így leírható sok minden. Aztán jött a kopernikuszi fordulat, miszerint nem a Föld, hanem a Nap van a középpontban – Born Gergely szerint azonban a lengyel csillagász csak kölcsönvett egy Krisztus előtt is leírt gondolatot.

A magyarságkutató hozzátette, hogy a 20. század elején dobták be a követ az állóvízbe azzal, hogy azt mondták, a Nap fénye is egy sugárzás, illetve, hogy nincs független, objektív valóság. Szerinte egyre inkább azt tapasztalni, hogy vissza kell fordulni az ősi bölcsességekhez. Szólt arról, hogy a relativitáselmélet alapja is az, hogy a fénysebesség állandó, ugyanakkor szerinte nem az. Úgy véli, hogy a gravitáció sem erő, és hogy mindez egy misztikus grál a fizika számára.

A négy őselem

Az őshagyomány szerint négy őselem van – folytatta Born Gergely, sorolva a tüzet, a levegőt, a földet és a vizet. Szerinte ezeket nem szó szerint kell értelmezni, ez a négy kölcsönhatásról szól. Úgy véli, hogy a tűz az elektromágneses, a levegő a gyenge, a föld az erős kölcsönhatás, a víz pedig a gravitáció – és mivel a víz hullámzik, nem csoda, hogy elkezdtek gravitációs hullámokról beszélni. Ennek kapcsán azt állította: a modern természettudományok semmit sem fedeztek fel, nem tudnak többet, mint a régi ember.

Mint mondta, volt több szakember előadásán is, akik feltettek több kérdést. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a Hold kötött tengelyforgású, megegyezik a forgási és keringési sebessége? Ami miatt mindig ugyanaz az oldala látszódik a Föld felé. Mekkora a valószínűsége annak, hogy a Földtől pont olyan távolságra van a Nap és a Hold, aminek hála a méretkülönbségük ellenére ugyanakkorának látszódnak? Kiemelte: ezek valószínűsége szinte nulla. Hozzátette: annyira passzol minden, mintha mesterségesen megtervezték, létrehozták volna.

A gyerekdalban is benne van

Born Gergely szólt Hannes Alfvén Nobel-díjas svéd fizikusról, aki kutatta a Napot is. Mint fogalmazott, ő azt állította másokkal szemben, hogy nem termonukleáris reakció zajlik a Napban – amelynek során a hidrogén héliummá alakul át –, hanem a plazma gömb felületen történő kisüléséről van szó. Szerinte egyik csillagtól áramlik az energia a másik felé, és hogy ez a Lánc, lánc, eszterlánc kezdetű magyar gyerekdalban is benne van, hiszen az Eszter csillagot jelent. Hozzátette, napkitöréskor plazma dobódik ki, amely az élet forrása.

Állítása szerint a napkitörések a Föld mágneses terére, valamint az emberek állapotára is hatással vannak. A hagyomány szerint az idő felgyorsul, mindenki megtébolyul, aztán egyszer csak leroskad. Úgy véli, hogy a modern természettudományra épülő technológia tönkretette a Földet, és eljött a pillanat, amikor a Föld visszapofoz. Szerinte vissza kell kanyarodni az ősök bölcseletéhez. Eljött az idő, saját lábra kell állni, mivel minden ember autonóm lény.