Nyolc este imádkoznak közösen a csabai keresztények

Az egész világon megtartott ökumenikus imahét célja a keresztény egyházak és hívek egységének építése, egyben annak a bemutatása a társadalom számára, hogy a keresztények felekezettől függetlenül tudnak együtt imádkozni a hívekért és nem hívekért, a teremtett világért. Évről évre más-más ország keresztény közösségei adnak irányvonalat az imahétnek és az egyes napoknak. A 2024. évi ökumenikus imahét témáját a nyugat-afrikai Burkina Faso-i ökumenikus munkacsoport állította össze. Az imahét programadó témája a Szentírás Lukács evangéliumában olvasható gondolat: „Szeresd Uradat, Istenedet… felebarátodat pedig, mint saját magadat…”. 

A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa arról adott tájékoztatást a Burkina Faso-i viszonyokkal kapcsolatban, hogy „Krisztus evangéliumát kisebbségi helyzetben hirdető egyház jelenik meg szemünk előtt. Nagyon nehéz gazdasági és politikai viszonyok között kell az ott élő testvéreinknek Krisztusról tanúskodniuk és honfitársaik életkörülményein segíteniük. A menekültek többségi áradata ebből a térségből érkezik Európába és Észak-Amerikába. Imádsággal és segítőkészséggel gondoljunk ezen az imahéten ennek a sok próbatételt megélt afrikai országnak a lakosságára és keresztény testvéreink mindennapjaira.” 

Nyolc este, nyolc közös imádkozás Békéscsabán

Minden bizonnyal ez az imatéma hangsúlyt kap a közösen szervezett békéscsabai alkalmakon is, melyeken a különböző felekezetű keresztény gyülekezetek ökumenikus közösségben tartanak istentiszteleteket és imádkoznak a keresztények egységéért. A békéscsabai imaheti alkalmak 17 órakor kezdődnek. Január 21-én, vasárnap a jaminai evangélikus templom, hétfőn a baptista imaház, kedden az evangélikus kistemplom, szerdán az ortodox templom, csütörtökön a református templom, pénteken a jaminai római katolikus templom, szombaton a baptista imaház, míg január 28-án vasárnap, a sorozat zárásaként, a belvárosi római katolikus templom lesz a rendezvény helyszíne.

Minden helyszínen más gyülekezet lelkészeként szolgálók igehirdetése lesz hallható az adott napra kijelölt bibliai alapigék alapján, a liturgiában több lelkész működik közre. Kiemelkedőnek ígérkezik a keddi alkalom, amikor történelmi nagyegyházak püspökei jelenléte és közös szolgálata várható. A korábbi években megszokottakhoz hasonlóan eljön tehát Békéscsabára dr. Kiss-Rigó László római katolikus, Fekete Károly református és Kondor Péter evangélikus püspök, közös istentiszteletük az evangélikus kistemplomban lesz. 

Sokat tanulhatunk az afrikai keresztényektől

Lapunknak Marti Miklós békéscsabai református lelkipásztor arról nyilatkozott, hogy az évente ismétlődő ökumenikus imahét számára azért is különösen fontos, mert ennek napjaiban az év többi részéhez képest többször tudnak találkozni, és egymás igehirdetéseit meghallgatni a Békéscsabán szolgálatot tevő lelkészek. Emellett mivel a nyolc imaheti alkalom az összefogásban résztvevő keresztény gyülekezetek híveinek magját szólítja meg, így őket is személyesebben, közelebbről lehet megismerni, velük beszélgetni a be- és elfogadás szellemében. 

– Az imahét témájául bizonyára nem véletlenül Lukács evangéliumának az érintett szakaszát választották a Burkina Faso-i hívek. Abból indulok ki, hogy ott a békés egymás mellett élésnek különös jelentősége van, hiszen nem csupán a különböző felekezetű keresztényekkel, hanem más vallásúakkal, például muszlimokkal is együtt kell élniük, megtalálva azt az alapot, amely működőképesség teszi az együttélést. Ráadásul ne feledjük, hogy egy nagyon szegény és konfliktusokkal teli országról beszélünk. Biztos vagyok benne, hogy a Burkina Faso-i keresztényeknek Jézus tanítása adja a tájékozódási pontot, amelyben arra figyelmeztet, hogy Istent szeretnünk kell, de szeretnünk kell az embertársainkat is. Még akkor is, amikor ez nagyon nehéz, akkor is, ha akár az életét veszélyezteti az a személy, aki kereszténységét megvallja, és hitét közösségben megéli – fogalmazott lapunk kérdésére Marti Miklós református lelkész. Elmondta még, hogy az afrikai hívektől a nyugati világ sok mindent megtanulhat. Például azt, hogy nem a pénz, a jólét és a birtoklás ad boldogságot egy-egy embernek. Az európai civilizáció egyik kritikájának is felfogható, amikor végtelen szegénységben, sok viszályban és megosztottságban élő emberek megélik mélységes boldogságukat, amely abból fakad, hogy Isten szeretett gyermekének tudhatják magukat. 

Keresni kell az összekötő pontokat

Szigeti Antal, a Békéscsabai Páduai Szent Antal Társszékesegyház plébánosa arról beszélt a Békés Megyei Hírlapnak, hogy a közösségük hívei hisznek a közösen elmondott imádság erejében. Már két éve valamennyi reggeli szentmise után imádkoznak a békéért a világban. A közel-keleti és az orosz-ukrán háborúk mellett az ökumenikus imahét most ráirányítja a figyelmüket az afrikai kontinensre, melynek számos országában állandóak a konfliktusok a népek és törzsek között, a békétlenségeknek a politikai és más hatalmi versengés mellett gyakran vallási oka is van.

– Afrikában sok helyütt a kereszténység üldözött vallás, és a hívek olyan helyzetben vannak, mint az őskeresztények az első században. A hitükhöz való ragaszkodás ezért intenzívebb. Készek akár az életüket adni a Jézushoz való hűségükért. Sokan halnak ma is vértanúhalált Afrikában – mondta el Szigeti Antal. A plébános az imahéttel kapcsolatban hozzátette: hasznos és fontos, hogy a keresztény egyházak keressék az egység útjait, a tisztelet és elfogadás szellemében megtalálják a közös alapokat. Ilyen közös alap Jézus Krisztus személye és a Biblia. Az, hogy január 23-án a nagyegyházak püspökei újra eljönnek a békési megyeszékhelyre, azt jelzi, hogy az egyházak felelős vezetői éppúgy építik a keresztények közösségét és egységét, ahogyan az egyes települések hívei és lelki vezetői – mondta.

– Különösen fontos az egységkeresés, az együtt munkálkodás és a keresztények nagy családjának tagjai közös imádkozása a világért napjainkban, amikor a hitetlenség nagymértékben terjed, különösen látjuk ezt Nyugat-Európában – fogalmazott a Békéscsabai Páduai Szent Antal Társszékesegyház plébánosa.