Idén Kardoskúton ünnepelt a bányászközösség - galériával

A bányásznap résztvevőit elsőként Homonnay Ádám, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke, a MOL-csoport Kutatás-Termelés Operáció ügyvezető igazgatója köszöntötte, aki a helyszínválasztás kapcsán arról is beszélt, hogy Kardoskút és környéke 1957 óta fontos szerepet tölt be a magyarországi szénhidrogén-bányászatban: ezt bizonyítja az eddig a térségben kitermelt közel 3 millió tonna kőolaj és több mint 15 milliárd köbméter földgáz.

– Jelenleg, miközben az ünnepségünket tartjuk, bányásztársaink nagy erőkkel dolgoznak az alattunk elterülő pusztaföldvári mező gazdaságos kitermelésén, ezzel is hozzájárulva az ország energiaellátásának biztosításához. A környéken fontos bányaüzemek találhatók (Battonyán, Endrődön is). Külön megemlítendő Pusztaszőlős, ahol a MOL által folytatott kitermelés mellett a magyarországi öt gáztároló egyikét üzemelteti az MFGT. Az elmúlt hónapokban pedig a Nyékpuszta környéki, békési gázmező tette a környéket az ország energiaellátása szempontjából kiemelt hellyé. Arról is beszélt, hogy az iparág átalakulóban van, ennek köszönhető, hogy Kardoskút és környéke a békési szénhidrogéntermelés egyik központjává válhatott. Napjainkban pedig új átmenet zajlik – fogalmazott.

A 73. bányásznapot Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezet (BDSZ) elnöke nyitotta meg.

– Újra a szénhidrogénbányászat egyik meghatározó településéhez kapcsoltuk az ünnepségünket: Kardoskúthoz. A község határában nagy kiterjedésű olaj- és gázmezőt találtak, 1957-től a település a szénhidrogénipar központjává vált – majd sorolta a helyi fejlődést napjainkig, megállapítva, hogy az olaj és a gáz e térség fellendítő erejévé vált. A modernizációs folyamat napjainkban is folytatódik a zöld hidrogén előállításával, az Akvamarin-projektben.

– Úgy gondolom, hogy a generációkon átívelő tudás az a munka, amely a föld alatt és a külszínen is embert próbáló, sok esetben nehézségeket, fizikális megterhelést okozó, közösségeket kovácsol össze, de ezek erősítik ma az átalakuló viszonyok között is a bányásztársadalmat – tette hozzá. A jövőt illetően az energiaiparban zajló mélyreható változásokról is beszélt részletesen. 

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára különösen fontos eseménynek nevezte a hagyománytisztelet és a szakmai eredmények kapcsán is ezt a napot.

– A tavalyi nehéz év idején is bizonyítottak, nem volt energiaellátási probléma, amiért köszönettel tartozunk. A következő fűtési szezonra való felkészülésünk is tervszerűen, strukturáltan történik. Komoly eredménynek tartom, hogy már 90 százalékos töltöttségi szinten vannak a hazai gáztárolóink – tette hozzá, majd az ország energiafinanszírozási kérdéseiről beszélt. Kitért a klímavédelmi, az ellátásbiztonsági, illetve a megfizethetőség kérdésekre. A jól működő infrastruktúrákról, azok hazai szükségességéről is szólt.

Ünnepi köszöntőjében dr. Fónagy János országgyűlési képviselő, gazdaságfejlesztési miniszterhelyettes arra emlékeztetett: Magyarország újraértékeli szellemi és emberi tényezőit, a hazai stratégiai erőforrásait és újraértékeli a világ termelési értékrendjébe betöltött szerepet.

– Hazánkban három komoly erőforrás van: a szellemi potenciál, meghatározó az ásványkincs és a vízi energia (ami iható és öntözhető), ami még biztonsággal és bőséggel a rendelkezésünkre áll. Harmadikként pedig az az elhatározás, hogy Magyarország a gazdaságát és társadalmának a békéjét azokra a gazdasági sikerekre alapozza, amelyek egy nemzetközi értékláncon belül ezek betöltésére alkalmassá tesz bennünket.

Riz Gábor országgyűlési képviselő, az Energiaügyi Minisztérium miniszteri biztosa aktuális bejelentéssel is készült, miután személyes elköteleződéséről is mesélt.

– Ez a kormány, ez a minisztérium fel merte vállalni, hogy a hazai szénnel nekünk dolgunk van. Dolgunk van azért is, mert mintegy 200 évre való vagyonunk van, szén és lignitféleségek. Ezt nem felhasználni hiba – tette hozzá és azokról a korszerű technológiai kutatásokról beszélt, amik ezzel az energiahordozóval biztos, stabil jövőt nyújtanak.

A MOL magyarországi ügyvezető igazgatója, dr. Bacsa György házigazdai köszöntőjében elsőként a kardoskútiaknak köszönte meg a befogadást, majd a jelenlévőknek úgy fogalmazott, ma nem egy öregedő bányásztársadalmat köszöntenek, hiszen itt egy erős, sokadjára megerősödött bányásztársadalmat ünnepelnek.

– Ezt az ásványkincset itthon gazdaságosan, hatékonyan ki kell termelni és az iparnak, a lakosságnak, a fogyasztóknak a rendelkezésére kell bocsájtani. A MOL jelenleg a hazai gázfelhasználás egyötödét, illetve az olajfelhasználás egytizedét termeli ki Magyarországon. A bányásztársadalom kiemelkedő munkájának köszönhetően még évtizedekig biztosak lehetünk abban, hogy Magyarországnak lesz saját termelésű olaja és földgáza. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. És itt van szükség kiemelkedő tudásra: innovációra van szükség, mind a kutatás, mind a kitermelés területén, a MOL pedig mindent megtesz azért, hogy új megoldásokat hozzon be erre a területre. Ilyen lesz a jövő évben elinduló pusztaföldvári lítium-próbatermelés is– tette hozzá a társaság ügyvezető igazgatója.

Az ünnepségen átadtak Miniszteri Elismerő Oklevelet, Kiváló Bányász címet, valamint a Bányász Szolgálati Oklevelet és a MBSZ és BDSZ elismeréseket.