2023.08.31. 20:11
Idén Kardoskúton ünnepelt a bányászközösség - galériával
Kardoskúton rendezték meg a 73. bányásznap országos központi ünnepségét csütörtökön. A bányásznapra érkezőket, a bányászatban dolgozókat köszöntötték, majd 1 perces néma főhajtással tisztelegtek a bányászatban elhunytak emléke előtt. Elismerték a kiváló teljesítményt nyújtó kollégákat, átadták az idei év szakmai és állami kitüntetéseit.
Homonnay Ádám, Steiner Attila, Rabi Ferenc megkoszorúzta a kardoskúti bányász emlékművet az országos központi ünnepségen
Fotó: MTI
A bányásznap résztvevőit elsőként Homonnay Ádám, a Magyar Bányászati Szövetség elnöke, a MOL-csoport Kutatás-Termelés Operáció ügyvezető igazgatója köszöntötte, aki a helyszínválasztás kapcsán arról is beszélt, hogy Kardoskút és környéke 1957 óta fontos szerepet tölt be a magyarországi szénhidrogén-bányászatban: ezt bizonyítja az eddig a térségben kitermelt közel 3 millió tonna kőolaj és több mint 15 milliárd köbméter földgáz.
– Jelenleg, miközben az ünnepségünket tartjuk, bányásztársaink nagy erőkkel dolgoznak az alattunk elterülő pusztaföldvári mező gazdaságos kitermelésén, ezzel is hozzájárulva az ország energiaellátásának biztosításához. A környéken fontos bányaüzemek találhatók (Battonyán, Endrődön is). Külön megemlítendő Pusztaszőlős, ahol a MOL által folytatott kitermelés mellett a magyarországi öt gáztároló egyikét üzemelteti az MFGT. Az elmúlt hónapokban pedig a Nyékpuszta környéki, békési gázmező tette a környéket az ország energiaellátása szempontjából kiemelt hellyé. Arról is beszélt, hogy az iparág átalakulóban van, ennek köszönhető, hogy Kardoskút és környéke a békési szénhidrogéntermelés egyik központjává válhatott. Napjainkban pedig új átmenet zajlik – fogalmazott.

A 73. bányásznapot Rabi Ferenc, a Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezet (BDSZ) elnöke nyitotta meg.
– Újra a szénhidrogénbányászat egyik meghatározó településéhez kapcsoltuk az ünnepségünket: Kardoskúthoz. A község határában nagy kiterjedésű olaj- és gázmezőt találtak, 1957-től a település a szénhidrogénipar központjává vált – majd sorolta a helyi fejlődést napjainkig, megállapítva, hogy az olaj és a gáz e térség fellendítő erejévé vált. A modernizációs folyamat napjainkban is folytatódik a zöld hidrogén előállításával, az Akvamarin-projektben.
– Úgy gondolom, hogy a generációkon átívelő tudás az a munka, amely a föld alatt és a külszínen is embert próbáló, sok esetben nehézségeket, fizikális megterhelést okozó, közösségeket kovácsol össze, de ezek erősítik ma az átalakuló viszonyok között is a bányásztársadalmat – tette hozzá. A jövőt illetően az energiaiparban zajló mélyreható változásokról is beszélt részletesen.

Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára különösen fontos eseménynek nevezte a hagyománytisztelet és a szakmai eredmények kapcsán is ezt a napot.
– A tavalyi nehéz év idején is bizonyítottak, nem volt energiaellátási probléma, amiért köszönettel tartozunk. A következő fűtési szezonra való felkészülésünk is tervszerűen, strukturáltan történik. Komoly eredménynek tartom, hogy már 90 százalékos töltöttségi szinten vannak a hazai gáztárolóink – tette hozzá, majd az ország energiafinanszírozási kérdéseiről beszélt. Kitért a klímavédelmi, az ellátásbiztonsági, illetve a megfizethetőség kérdésekre. A jól működő infrastruktúrákról, azok hazai szükségességéről is szólt.
Ünnepi köszöntőjében dr. Fónagy János országgyűlési képviselő, gazdaságfejlesztési miniszterhelyettes arra emlékeztetett: Magyarország újraértékeli szellemi és emberi tényezőit, a hazai stratégiai erőforrásait és újraértékeli a világ termelési értékrendjébe betöltött szerepet.
– Hazánkban három komoly erőforrás van: a szellemi potenciál, meghatározó az ásványkincs és a vízi energia (ami iható és öntözhető), ami még biztonsággal és bőséggel a rendelkezésünkre áll. Harmadikként pedig az az elhatározás, hogy Magyarország a gazdaságát és társadalmának a békéjét azokra a gazdasági sikerekre alapozza, amelyek egy nemzetközi értékláncon belül ezek betöltésére alkalmassá tesz bennünket.
Bányásznap Kardoskúton
Fotók: MTI/Rosta TiborRiz Gábor országgyűlési képviselő, az Energiaügyi Minisztérium miniszteri biztosa aktuális bejelentéssel is készült, miután személyes elköteleződéséről is mesélt.
– Ez a kormány, ez a minisztérium fel merte vállalni, hogy a hazai szénnel nekünk dolgunk van. Dolgunk van azért is, mert mintegy 200 évre való vagyonunk van, szén és lignitféleségek. Ezt nem felhasználni hiba – tette hozzá és azokról a korszerű technológiai kutatásokról beszélt, amik ezzel az energiahordozóval biztos, stabil jövőt nyújtanak.
A MOL magyarországi ügyvezető igazgatója, dr. Bacsa György házigazdai köszöntőjében elsőként a kardoskútiaknak köszönte meg a befogadást, majd a jelenlévőknek úgy fogalmazott, ma nem egy öregedő bányásztársadalmat köszöntenek, hiszen itt egy erős, sokadjára megerősödött bányásztársadalmat ünnepelnek.
– Ezt az ásványkincset itthon gazdaságosan, hatékonyan ki kell termelni és az iparnak, a lakosságnak, a fogyasztóknak a rendelkezésére kell bocsájtani. A MOL jelenleg a hazai gázfelhasználás egyötödét, illetve az olajfelhasználás egytizedét termeli ki Magyarországon. A bányásztársadalom kiemelkedő munkájának köszönhetően még évtizedekig biztosak lehetünk abban, hogy Magyarországnak lesz saját termelésű olaja és földgáza. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a jelenleg termelés alatt álló készletek folyamatosan kimerülnek, ez egy természetes folyamat része. És itt van szükség kiemelkedő tudásra: innovációra van szükség, mind a kutatás, mind a kitermelés területén, a MOL pedig mindent megtesz azért, hogy új megoldásokat hozzon be erre a területre. Ilyen lesz a jövő évben elinduló pusztaföldvári lítium-próbatermelés is– tette hozzá a társaság ügyvezető igazgatója.
Az ünnepségen átadtak Miniszteri Elismerő Oklevelet, Kiváló Bányász címet, valamint a Bányász Szolgálati Oklevelet és a MBSZ és BDSZ elismeréseket.