Tessedik Sámuel ihlette kenyeret alkottak Szarvason

A Tessedik kenyér történetéről Fürj Erik elmondta, van egy kalandjátékuk, amit közösen valósítottak meg Hegedűs Évával és Roszik Zoltánnal, ami a Tessedik Kincse Nyomában címet kapta, és a szarvasi evangélikus lelkész rejtélyére alapszik. Kalandos programot ígér Szarvason a vállalkozó kedvű helyieknek, és a városba látogatóknak. Ennek apropóján pedig folyamatosan keresik a kapcsolódási pontokat a településsel, és szolgáltatóival annak érdekében, hogy Szarvas történelme, és Tessedik tanításai a köztudatban maradjanak, akár a kalandjáték segítségével, akár egy új attrakcióval.

Fürj Eriktől megtudtuk, sokat kutat Tessedik Sámuel után, és egy ilyen alkalommal bukkant rá a lelkész egyik érdekes véleményére és törekvésére. Ez arról szólt, hogy Tessedik Sámuel szarvasi pályafutása során „belefolyt” a helyi parasztok étkezési szokásaiba. Erre vonatkozó tanulmányában leírta, hogy megítélése szerint az 1700-1800-as években élő parasztok nagyon egysíkúan ettek. Ennek tudta be például a skorbut nevű betegség kialakulását is, ami a C-vitamin hiányra és az egyoldalú táplálkozásra vezethető vissza. Nagy reformerként pedig azt igyekezett népszerűsíteni, hogy az emberek egyenek sokkal több gyümölcsöt és zöldséget.

Hozzátette, Szarvasnak nem volt még olyan kenyere, amit egyfajta jellegzetességként meg tudnak venni a turisták. Ezt összekötve Tessedik fent említett tanulmányával született meg benne az ötlet, miszerint meg kellene alkotni a Tessedik kenyeret. Rövidesen fel is vette a kapcsolatot Petneházi Andreával, akinek kenyereit nagyon szereti és keresi a lakosság. Majd a közös ötletelés szülte az alapanyagokat. Az akácméz például azért került bele, mert az akácfát Tessedik Sámuel honosította meg Békés megyében, és a selyemhernyó tenyésztés okán a fehér eperfa elterjedése is a lelkész nevéhez kötődik. Így került a kenyérbe fehér eper is.

Fürj Erik beszámolójából kiderült, a kísérletezés és a próbasütések után a napokban érkeztek el a végső verzióig, így ezután bárki hozzájuthat az Ildikó Cukrászdában, előrendelés után. Ugyanakkor szeretnék megismertetni a lehető legtöbb emberrel a Tessedik kenyeret, ennek érdekében pedig a Cervinus Művészeti Fesztivál keretében zajló, július 21-i Az Akácember című, Tessedik Sámuel életéről szóló darab előtt kóstolót kínálnak majd belőle a Vízi Színháznál. A hosszabb távú tervük pedig az, hogy aki részt vesz a Tessedik Kincse Nyomában című kalandjátékban, az kedvezményes áron juthasson hozzá a kenyérhez.