Szünetek találkoztak a Nádasban

2023.07.04. 12:34

Lemezlovasok a hetvenes évekből, a Békés vármegyei diszkók hőskorából

Disco Man ’70 elnevezéssel tartottak egymás közti találkozót a minap Békéscsaba és a vármegye ’70-es évekbeli legismertebb lemezlovasai, akiket disc jockey-nak hívtak akkoriban. A békéscsabai Nádas Sörözőben megrendezett eseményen a férfiak mellett egy női diszkós, Csáky Gyöngyi is részt vett. Előkerültek a régi sztorik, miként az is, hogy miként lettek „szünetekből” főszereplők a megye kultúrjaiban, majd vendéglátóhelyein a Melóstól a Rózsafáig, az Ezerjótól a Dúdoló Pocokig.

Nyemcsok László

A diszkóstalálkozón Jobbágy Zoltán (balra), Andrékó Géza, Nagy Tibor, Krista Lajos, Gedó József, Sipos Zoltán, B. Nagy József, Csáky Gyöngyi, Fekete László, Czifra Gyula, Békefi István, Illés Márton, Csáky József és Gyebnár József

Fotó:  Bencsik Ádám

Meglepetésszerűen törtek elő a disc yockey-k az 1970-es évek elején Békésben. Addig csak zenekarok játszottak az éttermekben, vendéglátóhelyeken, kultúrházi rendezvényeken. Az orsós magnóval, bakelitlemezekkel esetleg keverőpulttal érkező diszkósokat csak „szünetnek” hívták. Amikor a zenekar tagjai vacsora- vagy pihenőszünetet tartottak, akkor játszhattak le különböző úton-módon beszerzett számokat szöveggel dúsítva, és hívták egyúttal a táncparkettre a résztvevőket.

Az első fecskék közé a békéscsabai Andrékó Géza és a gyulai Jobbágy Zoltán tartozott.

– Budapesten a Neoton Klubba jártam, akkor a Neotonban játszott Som Lajos, és igazgatói engedéllyel, 17 évesen Balázs Fecó is – mesélte Andrékó Géza. – Akkor az ismert lemezlovas, Cintula volt a szünet, én meg ihletet kaptam tőle ehhez a szerephez. A békéscsabai Kner Nyomdában kezdtem a diszkós pályámat, majd 1974 januárjában játszhattam le számokat a Melósban. Olyan együttesek zenéltek ott, mint a Family vagy a Dzsubox. Volt, amelyik csapat elfogadott, más konkurenciát látott bennem. Két hónapig diszkóztam a Kishajóban is, de a bárjellege miatt este tízkor abba kellett hagyni, így ez nem sokáig ment. Különlegességként hoztam be Békésbe a dobdiszkót, ami annyit jelentett, hogy a zeneszámokat dobon kísérte élőben Szamosi Viktor és Székely Lajos.

Az első főállású disc jockey Békésben B. Nagy József volt. A személyijében is az szerepelt: lemezbemutató.

– A Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat alkalmazott lemezbemutatóként 1976-tól – mesélte. – Gyulaváriban kezdtem, akkor még a főnökökben ott volt a kérdőjel: Lehet, nem lehet?; Engedjük, ne engedjük?

Felidézték a diszkós világot, képünkön (balról) Andrékó Géza, Fekete László és Jobbágy Zoltán

Végül mehetett a diszkó, de ment Józsi is. Mégpedig Békéscsabára, a Rózsafába. És ez volt a nagy ugrás, a fénykor, amikor a vendéglátóhelyek is befogadták a diszkót a kultúrházak mellett. A tánc, a zene élvezete mellett, már kitolt nyitvatartási idővel a pultnál, az asztaloknál is helyet foglalhattak a vendégek, időnként bulihangulat kerekedett.

Józsit rendes bérpapírra fizettek a Vendéglátónál, miként a helybeli diszkósok közül jónéhányat. Voltak, akik diákként, az alapoktól indultak. Békefi István az iskolarádióban kezdte, aztán Békésen diszkózott, következett a Balaton, Csanádapáca, majd a békéscsabai tiszti klub, a FEK. Fekete diszkónak is mondták, amit nyújtott, ugyanis néger soul-, funky-zenét is szolgáltatott. Természetesen jó szöveggel fűszerezve, és elmondása szerint azért hagyta abba diszkózást 1997-ben, mert már csak arra volt szükség, hogy lejátssza az összeállított repertoárt, duma semmi.

Gyebnár József egy régi diszkóplakáttal
Fotó: Bencsik Ádám

Gyulán Jobbágy Zoltán, valamint a Czifra Gyula – Sipos Zoltán duó vitte a prímet, számos helyen diszkóztak a városban, és sokak pályafutását segítették, egyengették a szakmában. Így például Illés Mártonét, Nagy Tiborét is. A „jó beszélőke” révén, ami a diszkózás fontos részének számított, többen rádiósként folytatták pályafutásukat, így Illés Márton is. Jobbágy Zoltán The Doobie Brothers- és Kool & The Gang-muzsikákat is játszott hajdanán Gyulán az ifiháztól, a Komlótól a Lidóig vagy Okányban és Kunágotán. Komoly lemezgyűjteménnyel rendelkezik, Gyulán a zenekedvelők klubját is vezette.

Volt, akin már a zeneóvodában látszott, hogy nagy diszkós karriert fut be. Egy ideig elcsábította a rockzene, de 1997-ben már diszkózott. A békéscsabai Fekete László mesélte, hogy amikor a Csaba Szálló Télikertjében diszkózott, egy kedves vendég odakiáltott neki: „Lassú, tapadós bolerót is nyomjon, főnök!”

Hallgatott rá, így azóta minden programjában szerepel egy lassú számokból álló blokk. A jelen idő pedig azért állja meg a helyét, mert Fekete László ma is diszkózik.

– A Télikertre visszatérve, vasárnap este 7-kor, 8-kor kezdődtek a bulik, már ötkor beültek a vendégek, hogy biztosan legyen helyük – mesélte. – A diszkó akkor legkésőbb éjfélkor, éjszaka egykor ért véget, manapság a fiataloknál sok esetben ilyenkor kezdődik a buli.

A szintén békéscsabai Gedó József 1979-ben kezdett a békéscsabai Volán-klubban, diszkózott a Gyöngyben, a Pocokban, az Üvegházban és Mezőberényben is három évet. Gyebnár József a csabai ifiházban a magnósklubot vezette, és mivel a gitározás nem jött össze neki úgy, ahogy akarta, nyomta a diszkót a Kner Nyomdában, a Balassiban, a Vasutasban.

A diszkósok jelen lévő egyetlen hölgytagjának, Csáky Gyöngyinek is érdekes a sztorija. Bátyja József diszkózott, aztán bevonult katonának, és Gyöngyi kapta meg tőle a cuccot, valamint a diszkóhelyeket, lehetőségeket. Élt vele, a közönség nagy örömére. Gyöngyinek – akinek lemezlovas lett a férje is –, három gyermek és hat unoka aranyozza be az életét. Bátyja egyébként 1977-ben kezdett a Family Zenekar felszerelésével, diszkózott Medgyesegyházán és Mezőkovácsházán is. Krista Lajos (Tata) a békéscsabai Fehér Galambtól az Ezerjóig, a gyulai Komlótól a Rondelláig futott be karriert.  

A Nádasban tartott diszkóstalálkozó résztvevői elmondták, a ’70-es évek végén már az Országos Szórakoztatózenei Központ (OSZK) működési engedélye is kellett ahhoz, hogy valaki ezt a tevékenységet végezze. A vendéglátóhelyek egyre inkább lemezlovasokat alkalmaztak a zenekarok helyett, mégsem öt embert, csak egyet kellett fizetni. Másrészt a diszkóknak a látványvilága, a fények varázsa is vonzotta közönséget.

– Amikor lekapcsoltuk a villanyt, megőrültek a fiatalok a tükörgömbért vagy a lila UV-lámpáért, ami még inkább kiemelte a lányok előnyeit – ecsetelték a diszkósok. – Természetesen a diszkótáncnak is alapvetése volt a párválasztás, nem egy olyan párkapcsolat szövődött a diszkókban, amiből aztán házasság lett. Abban a résztvevők mindegyike egyetértett, hogy a jó diszkósnak már akkoriban személyiségnek kellett lennie, és felépített műsor szerint dolgoztak. Orsós, majd kazettás magnóval, lemezjátszóval, különféle erősítőkkel, hangfalakkal és fényeffektekkel dolgoztak. Kiemelték, „lánylekérés” volt a táncparketten, de a számok kérését nem szerették. Éppen azért, mert felépített műsorral rukkoltak elő, és előbb-utóbb úgyis megszólalt a kedvenc sláger. Pont azért, mert akkor a zenei ízlést a külföldi rádiók, a különféle módon megszerzett hanganyagok révén a disc Jockey-k határozták meg.

A jó hangulatú diszkóstalálkozó után a békéscsabai, megyénkbeli lemezlovasok Péli István vendéglátását megköszönve annyit mondtak búcsúzóul: Ha megéljük, találkozunk még.” Úgy legyen. 

Hajnalig hallgatták a nyugati rádiókat a zenei blokkért

Andrékó Géza, B. Nagy József és Fekete László kiemelte, a ’70-es években meg kellett küzdeni egy-egy nyugati slágerért, főként lemezért. Hoztak be légi kísérők repülőgépen, kamionosok közúton. Emellett Budapesten is hozzá lehetett jutni nyugati előadók lemezeihez, kazettáihoz. A Luxemburg és a Szabad Európa Rádió adásait, ha recsegve is, de hallgatták. Sokszor hajnali kettőkör kezdődött a zenei blokk. A slágerlistákat is rögzítették, és ezeknek megfelelően válogattak számokat. Később, a ’70-es évek vége felé könnyebbséget jelentett, hogy az akkori Jugoszláviából „futottak be” lemezek, kazetták hozzájuk. Akkoriban jelent meg a Disco-Info kiadvány hazánkban, és ez is tartalmazott slágerlistákat.  A diszkósok a hanglejátszó eszközöket maguk vitték. Többen az erősítőket, hangfalakat is, másoknál mindezt – főként a kezdeti időkben – a hely üzemeltetője biztosította.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a beol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában