Keleti rablópillét figyeltek meg Kétegyházán és Újkígyóson

Mint az igazgatóság honlapján olvasható, a keleti rablópille Magyarországon igen ritka rovarfaj. Elterjedési területének nyugati határa Kelet-Ausztria és Észak-Olaszország, míg északi határa Kelet-Csehország, Észak-Magyarország. A Körös-Maros Nemzeti Parkban idén a Csanádi pusztákon és a Kígyósi-pusztán is megfigyeltünk néhány egyedet.

A kifejlett lepkék rajzása június-júliusban figyelhető meg. A Csanádi pusztákhoz tartozó Királyhegyesi-pusztán 2013 óta stabilan jelen van a faj. Idén az első példányokat június közepén észleltük. Két területrészen összesen 12 egyedet figyeltünk meg, ami arra utal, hogy valószínűleg szép számban vannak jelen. Örvendetes módon a közelmúltban egy eddig nem ismert állományt is észleltünk a Maros-ártér egyik kaszálórétjén.

Viszonylag könnyű őket észrevenni, mivel igen látványos, relatíve nagyméretű rovarok. Szárnyfesztávolságuk eléri az 5 centimétert, megjelenésük a szitakötőkére emlékeztet. Élénk citromsárga és fekete mintázatúak, ami feltehetőleg a madarak elleni védekezésben segíti őket. Színezetüknek köszönhetően a rovarevő madarak ugyanis könnyen összetéveszthetik őket a darazsakkal, ezért nem csapnak le rájuk.

A keleti rablópillék ragadozó életmódot folytatnak, a náluk kisebb, repülő rovarokra vadásznak. Ebből adódóan nagyon gyors és ügyes röptűek, cikázva suhannak, ilyenkor nehéz őket felismerni. Megfigyelésükre a kora reggeli, hajnali órák a legalkalmasabbak, olyankor még a fűszálakon pihennek, szárnyaikat harmatcseppek borítják.

Kettős osztatú szemük van, ami segíti őket a repülő rovarok elkapásában. Szemük felső részével csak a napfény ultraibolya tartományát érzékelik, emiatt az ég egy teljesen homogén háttérként jelenik meg számukra, így a rovarokat kontrasztosabban tudják érzékelni.